Páratlan értéket rejt a Várhegy mélye: egy Mátyás király korában épült, évszázadok óta eltemetett zsinagógát, amelynek feltárását az I. kerület kormánypárti képviselői rendre megakadályozzák. Szerettük volna megtudni a tiltakozás okát, de ismét nem jártunk sikerrel.
Továbbra sem tudni, hogy miért akadályozzák a kormánypárti politikusok a páratlan eszmei, történelmi és vallási jelentőségű budavári eltemetett zsinagóga feltárását. Racionális érvek az I. kerület vezetése szerint nem szólnak a beruházás ellen, ezért is voltunk kíváncsiak az okokra, ám hiába kerestük meg az ügyben érintett és érdekeltek szereplőket, választ a budavári polgármester kivételével senkitől sem kaptunk.
Ahogy arról a Budai Hang júniusi számában írtunk, a budavári Táncsics Mihály utca 23. alatti terület egy páratlan szakrális helyet rejt, immár évszázadok óta. A Bécsi kapu térhez közeli, az I. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő telek alatt fekszik a Mátyás király korában épült és Buda viszszafoglalása idején felgyújtott, majd betemetett zsinagóga, amelyre 1964-ben véletlenül bukkantak rá, és amelynek vallási jelentőségén túl turisztikai vonzereje sem elhanyagolható, a feltárást azonban egyelőre politikai játszmák akadályozzák. A budavári zsidó közösség már 1251-ben zsinagógaépítési jogot nyert, a gyülekezés házát a mostani Fehérvári kapu mögötti területen építettek fel. A vélhetően tizennégy méter hosszú épület korának egyik legnagyobb téglapadlózatú, boltíves zsinagógája volt. A zsidónegyedet és vele a zsinagógát Zsigmond idejében, 1420 körül számolták fel a királyi palota építkezései miatt. A közösség a Vár túloldalára, a mai Táncsics Mihály utcába (és környékére) költözött, amely évszázadokon át a magyar zsidóság központjaként működött. Mátyás király uralkodása idején, 1461-ben, itt épült fel a negyed második, immár gótikus zsinagógája, amely – ahogy az a későbbi kutatások során nyilvánvalóvá vált – az akkori Európa legnagyobb zsinagógájának számított, még a prágait is túlszárnyalta. A feltehetően Mendel Jakab, a későbbi zsidó prefektus telkén felhúzott kéthajós csarnok boltozatát 5 középpillér tartotta, alapterülete 26-szor 11 méter volt, belmagassága 3 méter. Az épület a gótikus jegyeinek egy részét, így nyolc csúcsíves boltozatát az 1541-es ostrom alatt elvesztette, ezeket fagerendás, vízszintes födémmel helyettesítették. Buda 1686-os visszafoglalásával azonban véget ért a közösség virágzása: az oszmánok mellett az itt élő zsidók is áldozatául estek a harcoknak, az ostromlók a középkori zsinagógát is felgyújtották. Később a területet feltöltötték, a romokat az elhunytakkal együtt betemették.
A szakrális hely maradványaira 1964-ben, a Várban zajló második világháborús épületkárokat feltáró munkálatok során talált rá Zolnay László régész. A romok azonosítását Scheiber Sándor nyelvész, egyetemi tanár, az Országos Rabbiképző igazgatója végezte el. A zsinagóga azóta, vagyis csaknem hatvan éve várja, hogy újra a felszínre kerülhessen.
Amint azt V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere lapunknak júniusban elmondta, az önkormányzat régóta tervezi a feltárást. Az üzemeletetés koordinálására egy nonprofit kft.-t hoznának létre, a cégalapításra vonatkozó határozatot tavaly óta több alkalommal is a képviselő-testület elé terjesztették, ám a kormánypárti többségű grémium mindannyiszor le is vette a napirendről az előterjesztést. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a 2019-es önkormányzati választások után ellenzéki vezetésűvé lett kerületben az elmúlt években fordult a politikai kocka. Az eleinte 10:5-ös többség minimálisra csökkent, amikor két korábbi jobbikos képviselő, Varga Dániel és Zsitnyák János kilépett a pártból, és a Fidesszel kezdett el együtt szavazni. Bár ezt Varga lapunknak korábban cáfolta, mint mondta, nem a kormánypárt, hanem „a jobboldali érzelmű képviselők lettek így többségben”. Miután Gelencsér Ferenc momentumos alpolgármester elhagyta a kerületet – parlamenti képviselő lett –, a megüresedett helyére kiírt időközi választáson a Fidesz jelöltje, Fazekas Csilla nyert. És ugyan a 2019-es eredmények szerint még így is az ellenzék lenne nyeregben, a két említett képviselő szavazatával immár a Fidesz akarata érvényesül a testületben. Így az eltemetett zsinagóga feltárása is a kormánypárti (vagyis a Varga értelmezésében: jobboldali) politikusokon múlik. Szerettük volna megtudni, hogy miért ellenzik a szakrális hely feltárását, választ azonban sem Gulyás Gergely Kristóftól, a helyi Fidesz frakcióvezetőjétől, sem Varga Dánieltől nem kaptunk.
Ugyancsak nem reagált a megkeresésünkre a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), amelynek szerepe azért lehet érdekes, mert a Táncsics Mihály utca szemben lévő oldalán, a 26-os szám alatti épület alsó szintjén található imaházat a szervezet használja. Ez a szakrális tér is Mátyás király idejében épülhetett, és ugyancsak a 1960-as években tárták fel; 2016-ig a Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelyeként működött, az EMIH kérésére a helyiségben 400 év után akkor indult újra a vallási élet. A zsinagóga eszmetörténeti és kulturális jelentősége túlmutat a kerületen, és országos üggyé teszi a feltárást, ezért is voltunk kíváncsiak a Kulturális és Innovációs Minisztérium álláspontjára is, de lapzártánkig sajnos a Csák János vezette tárca sem reagált a levelünkre.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/29. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg július 21-én.
