Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!
A jelenlegi jogszabályi környezetben nem tehetünk mást, mint hogy a fiatalok előtt hallgatunk a homoszexualitásról, aztán majd ha 18 évesek lesznek, hirtelen szembesítjük őket a tényekkel. De a világ ott zajlik a szemük előtt, a valóságot nem lehet letagadni – mondta a Budai Hangnak Molnár T. Eszter biológus, író. A Szabadesés, A Kóbor Szálló és a Hidegkút szerzőjével a lecsúszó középosztályról, a budai csavargásról, és az ifjúsági regények felelősségéről beszélgettünk.
– Kérhetek egy zsebkendőt? Ne aggódjon, nem fogok sírni, már kibőgtem magam, ez csak a téli nátha – indítja a beszélgetésünket Margit, aki nemrég tudta meg, hogy hosszú évek vándorlása és bizonytalansága után végre hazatérhet. Az idén nyugdíjaskorba ért nő otthonát a svájci frank alapú hitel vitte el évekkel ezelőtt, azóta ismerősöknél, kollégáknál húzta meg magát. Az Utcáról Lakásba! Egyesület (ULE) és a II. Kerületi Önkormányzat együttműködésének köszönhetően most lehetőséget kap rá, hogy újrakezdje az életét, egy olyan lakásban, amelyet ismét az otthonának nevezhet. Cikkünkből kiderül, hogy hogyan segít a rászorulókon az ULE, és mit tehetnek a kerületek a hajlék nélkül maradtakért.
Advent idején az időseknek, ha nem családi körben ünnepelnek, különösen nehéz lehet az egyedüllét. A budai önkormányzatok idén is számos programot szerveznek, hogy segítsenek a karácsonyi hangulat megteremtésében. A mellékletből kiderül, hogyan.
A jelenleg hatályos KRESZ nem ismeri az elektromos roller kategóriáját: nincs pontos definíció azzal kapcsolatban, hogy az ún. mikromobilitási eszközök milyen járműnek minősülnek. Jogszabályi háttér híján statisztikák sincsenek arra nézve, hogy például hány hatósági eljárás indult a szabálytalanul közlekedő e-rolleresekkel szemben. Úgy tűnik, nemsokára megváltozik a helyzet, ugyanis a módosított KRESZ az elektromos rollerekkel való közlekedés szabályait is magába foglalja majd. Az akár 120-szal is száguldó járművek abszurd helyzetét járjuk körül cikkünkben.
A II. kerület kísérleti jelleggel iskolabusz-szolgáltatást indított, és a tesztüzem alapján úgy látják, hogy beváltak az önkormányzat által indított járatok, ezért továbbra is fenntartanák azokat – igaz, a jövőben már fizetős szolgáltatásként. A cél nem csak a kényelmes és biztonságos iskolába jutás, hanem a dugók csökkentése is. A II. kerület agglomerációs településekkel határos, és a mérések azt mutatják: sok szülő csak azért ül reggel autóba, hogy a gyermekét Budapestre vigye iskolába.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén hirdette meg először az Év madárbarát települése pályázatot. Célkitűzése szerint az elismerést olyan helyek érdemelhetik ki, amelyek intézkedéseikkel sokat tesznek azért, hogy az ember és a természet közötti összhang a városi környezetben is kialakulhasson. A címet 34 település közül Óbuda-Békásmegyer nyerte el. Miért fontos a kerület számára a madarak megóvása, és hogyan vigyáznak az állatokra? A mellékletből ez is kiderül.
Pasarét és Hűvösvölgy mezsgyéjén fekszik a magyar modernista építészet egyik legfontosabb emléke, a Napraforgó utcai kislakásos mintatelep, melynek jelentősége a stuttgarti Weissenhofsiedlung és a bécsi Werkbundsiedlung modern lakótelepeihez mérhető, mégsem került be a harmincas évek modern európai építészetének kánonjába. Groó Dóra és férje, Megyeri Gábor a nyugdíjba vonulásuk után, 2017-ben döntöttek úgy, hogy idejüket és energiájukat a Napraforgó utcai mintatelep történetének megismertetésére, és a kor építészeti szellemiségének széles körű népszerűsítésére fordítják. Célkitűzésük volt, hogy az évtizedek során felhalmozott ismeretanyagot méltóképpen megőrizzék az utókornak.
November 30-án adták át a III. kerületben a Víziorgona utcai gyermekegészségügyi központot. Az önkormányzat tulajdonában lévő épület korábban bölcsődének adott otthont, erősen leromlott állapota miatt azonban elkerülhetetlenné vált a felújítása. Cikkünkből kiderül, hogy mi kellett a felújításhoz, hogy miért nem ad támogatást a kormány, és hogy ki volt az intézmény névadója, a pingpongdokiként ismert Faragó Sándor?
Korábban jóformán annyit tudtam Óbudáról, amennyit Krúdy Gyulánál olvastam róla. Nem az én mondatom ez: Kassák Lajos írja Néhány prózai szó Óbudáról című szövegében – idézi fel szerzőnk az Óbudai Múzeum november 17-én megnyílt, Közös otthon, saját érzés – Óbudai írók, írók Óbudán című kiállításról szóló cikkében. A 2025. január 26-ig látható tárlat a kerületben élt, vagy a városrészhez kötődő alkotókat mutat be Krúdytól Kassákon át Esterházy Péterig.
Mindez a legújabb Budai Hangban, a december 15-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
