Eltelt egy hónap, ismét jelentkezik a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, plusz nyolc oldalon!
A nemek közötti egyenlőtlenség nagyon mélyen gyökerezik a társadalmakban, ami gyakran lehetetlenné teszi a változást – mondta a Budai Hangnak Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a sakktörténet legjobb női játékosa, az ENSZ esélyegyenlőségi jószolgálati nagykövete – Én a szüleim folyamatos biztatása mellett nőttem fel, sosem éreztem azt, hogy lányként kevesebbet érnék, ami hosszú távon határozta meg az életemet, a sportolói pályafutásomat és a gondolkodásmódomat egyaránt. Sokaknak azonban nem adatik meg ez a bánásmód, a családi háttér, a közösség, vagy a sportolói közeg nem mindig a megfelelő módon befolyásolja a lányok életét – hangsúlyozta Polgár Judit, akivel a változóban lévő sakkról, a kilenc óra alatt verhetetlenné vált mesterséges intelligenciáról és a háború hatásairól beszélgettünk, de kiderült az is, hogy mi tartotta itthon, Budapesten.
A májusi Budai Hangban a Matolcsy György-féle Pallas Alapítványok sorsáról is olvashatnak. Az eredetileg az értékteremtés céljával létrehozott alapítványokról hamar kiderült, hogy a kulturális örökség helyett átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű ingatlanfejlesztő alapokat gazdagítottak. Sok egyéb mellett jelentős budavári épületekkel is: volt olyan villa, ami néhány éven belül többször is „elvesztette közpénzjellegét”.
– Különösnek fog tűnni a látszólagos nagy moziláz mellett, hogy Budapesten ez a hetven mozgóképszínház is óriási nehézségekkel küzd. A film horribilis drágasága miatt a mozgóképszínházaik óriási rezsivel dolgoznak és költségeiket sem tudják behozni, mert helyiségük leginkább csak vasárnap van tele közönséggel – írta a Pesti Napló 1920 októberében. Száz évvel ezelőtt sem voltak könnyű helyzetben a „mozgóképszínházak”, és a jelenük is tele van bizonytalansággal, ahogy az az eltűnt, és a még működő (művész)mozik történetét elbeszélő riportunkból kiderül. A budai mozik csodálatos élete a Palotától Jávor Pálon át az észak-koreai Godzilláig.
Több kilométer hosszan kígyózó járatrendszer bújik meg a Várnegyed alatt: sziklakórházat, labirintust, az egykor az ország aranytartalékát rejtő trezort és bombabiztos kormányzati bunkert egyaránt találunk a mélyben. A barlangok pedig, ahogy az többször kiderült, még üzleti vállalkozásnak sem utolsók. Cikkünkben a Várhegy gyomrában megbúvó időkaputól a botrányos körülmények között bezárt, majd enyhe kormányzati hátszéllel átvett labirintusig jártuk végig a barlangrendszert.
A Római-part egykor a vízisportok birodalma volt, mára az arculata alaposan megváltozott: a csónakházas hangulat lassan elvész az állami osztogatás és a lopakodó ingatlanfejlesztések miatt. A Budai Hangból kiderül, milyen jövőt képzelnek el a partszakasznak az evezősök, a civilek, az új tulajdonosként bejelentkezett egyetemek, és mit szeretne elérni a III. kerületi önkormányzat.
A Margit körúti Dugattyús-ház minden részlete a harmincas évek építészetének csúcsteljesítménye, cikkünkből kiderül, hogy mitől volt különleges, és mitől maradt az a mai napig a számos film díszleteként felbukkant épület.
Folyamatosan arról panaszkodunk, hogy nincsenek Budapesten olyan régi, patinás éttermek és kocsmák, mint például Prágában a Víziló vagy az Aranytigris. A hiányt a történelemre fogjuk, pedig nagyon is tehetünk róla, hogy régi helyeink bezárnak, tönkremennek, eltűnnek a föld színéről. Volt egyszer egy Buda... című rovatunkban a II. kerületben mérjük fel veszteségeinket.
Mindez a legújabb Budai Hangban, a május 20-án megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
