Még több, még hatékonyabb, még gyorsabb előrelépésekre lenne szükség, s nincs több idő arra, hogy különböző globális egyezmények és megállapodások megvalósíthatósági útvesztőiben szöszöljünk – erről is szó esett a brit nagykövetség és a Közép-európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ közös konferenciáján a jelenleg is zajló glasgow-i klímacsúcs kapcsán. Arra is felhívták a figyelmet, hogy ha mindenki bevezeti és megcsinálja azt, amit eltervezett és ajánlásként megtett, még akkor is úgy nagyjából 1,8 Celsius-fokos felmelegedésénél fogunk járni.
A kánikula komoly kihívást jelent sok szempontból – erről beszélt a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár a konferencián a klímabiztonság kapcsán. Botos Barbara magyarázata szerint veszélyes a 12 év alatti gyerekekre, akiknek még fejlődésben van az immunrendszerük, bőrrákot okozhat, de a munkavégzésre is kihat, mivel megfelelő körülményeket – vagy ha úgy áll, több pihenőidőt – kell biztosítani az emberek számára. A nagy hőingadozások közben amellett, hogy egészségügyileg mindenkit megviselhetnek, az úthálózatra, vagy épp a turizmusra is komoly kihatással vannak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára szerint hasonlóan fontos a víz és vízgazdálkodás kérdése, amit újra kell gondolni, ezzel összefüggésben mezőgazdasági szempontból kiemelt a csatornázás és öntözés kérdése.
– Már az előrelépés, hogy ma már elismerik, a klímabiztonság egy létező dolog – erről már Richard Shackleton beszélt. A helyettes brit misszióvezető szerint olyan kérdéseket kell feltennünk: mi van azzal, ha országok, teljes városok eltűnnek? Elfogadunk-e ehhez kapcsolódó népességmozgásokat? Mondhatjuk azt, hogy húzódjanak hátrébb a tengerpartoktól, de itt amellett, hogy komplett egzisztenciákról van szó, a városok működésére, működtetésére egy egész infrastruktúra épül kezdve a mezőgazdaságtól. Richard Shackleton szerint tehát azonnal cselekedni kell.
A Green Policy Center igazgatója szerint a klímakérdés komolyságát jelzi, hogy Joe Biden klímaügyi különmegbízottja, John Kerry korábbi külügyminiszter is tagja lett az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsának. Huszár András emlékeztetett, annyira összetett kérdéskörről van szó, ami már rég túllépett a globális felmelegedés gyűjtőfogalmon. – Az extremitások idejét éljük: túl hideg, vagy túl meleg van, túl sok a víz, vagy épp túl kevés. Amit látni kell, az elérhető adatok szerint az elmúlt 800 ezer évben soha nem volt még annyira magas a légkör szén-dioxid tartalma, mint manapság – mondta. Szerinte ugyanakkor nem érdemes rangsorolni az ezzel kapcsolatos kihívások között, így kiemelni sem érdemes problémákat. A szakember arról is beszélt, hogy a klímával összefüggésben van a migráció, akár egy-egy adott országon belül is, ez az egyik legkomolyabb előttünk álló kihívás lesz. „Minél jobban telik az idő, annál komolyabb szabályokat és intézkedéseket kell hozni, mérsékelni tudjuk a dolgokat”.
Természetesen szó volt a jelenleg is zajló glasgow-i klímacsúcsról, amelyben Botos Barbara szerint annak ellenére nagy politikai potenciál van, hogy azon közvetlenül sem a kínaiak, sem az oroszok nem vettek részt, ugyanakkor videóüzenetben jelezték, 2060-ra karbonsemlegesek lesznek. A legnagyobb vita közben arról folyik, hogy ki és hogyan adjon évente 100 milliárd dollárt klímavédelmi programokra a legszegényebb országoknak. A helyettes államtitkár szerint az azonban már hatalmas előrelépés, hogy a globális GDP több mint 90 százalékára a század közepéig nettó nulla vagy szén-dioxid-semlegességi kötelezettséget vállaltak, mivel 2019-ben ez a mutató még csak a globális GDP 30 százalékára rúgott.
Biztonságpolitika és klímabiztonság című, 2021. november 9-én a brit követségi rezidencián megrendezett konferencia első panelének résztvevői: Kopcsó István, Mártonffy Balázs, Csiki Varga Tamás – moderátor: Csuday Balázs (Fotó: Magyar Hang)
– Ha mindenki bevezeti és megcsinálja azt, amit eltervezett és ajánlásként megtett, még akkor is úgy nagyjából 1,8 Celsius-fokos felmelegedésénél fogunk járni – mondta Botos Barbara. Közben a Climate Action Tracker (CAT) nevű szervezet BBC által is idézett friss számításai szerint a COP26-on és előtte tett vállalások dacára a tervezett 1,5 helyett 2,4 fokos lesz felmelegedés, s még 2030-ban is dupla annyi üvegházhatást fokozó gázt bocsát ki az emberiség, mint amennyi a másfél fokos cél eléréséhez kellene.
Richard Shackleton szerint még több, még hatékonyabb, még gyorsabb előrelépésekre lenne szükség, s nincs több idő arra, hogy különböző globális egyezmények és megállapodások megvalósíthatósági útvesztőiben szöszöljünk. Míg Huszár András úgy vélekedett, hogy az elvárások túl magasak, nem az ENSZ éghajlatváltozási konferenciái fogják megoldani a klímaválságot.
„Nem biztos, hogy meg tudunk fogni egy hasonló, következő járványt”
A biztonságpolitikáról szóló panelben Kopcsó István vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának parancsnoka a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tapasztalatokról beszélt. „Néhány észszerű lépést lehet tenni, de nem biztos, hogy meg tudunk fogni egy hasonló, következő járványt” – mondta. A vezérőrnagy is emlékeztetett arra, amire már több kutató és kutatás is felhívta a figyelmet, és amiért nehéz lesz elkapni egy elkövetkezendő járványt: a populáció növekedésével egyre kevesebb a hely, ember és állat túl közel került egymáshoz. Az új helyzethez pedig a kórokozók is alkalmazkodnak, megtanulják, hogyan lehet állatról emberre, majd emberről emberre terjedni. Ezt láttuk a mostani Covid-19-járvány esetében is. Hosszú távon pedig az látszik, ez a trend fog folytatódni, ilyen kihívásokkal kell szembesülnie az emberiségnek az előttünk álló évtizedekben.
A fogas kérdés a járványkutató szerint az, miként lehet megakadályozni az elkövetkezendő járványokat. „Szerencsések vagyunk”, hogy a SARS‑CoV‑2 vírus esetében a mortalitás „csupán” 3-5 százalék, s nem 30-50, mert így tanulhatunk a hibákból, egyúttal azokat kijavítva így tudunk készülni egy esetleges következő kórokozó megjelenésére. Kopcsó István egyébként azt is elmondta, hogy jelenleg a magyar haderő állományának 85 százaléka vette fel a védőoltást.
Atomenergia: Európában három régió alakult ki
Ami a nukleáris biztonságot illeti, Mártonffy Balázs, az NKE Amerika Kutatóintézetének vezetője szerint Kína fejlesztéseivel és megerősödésével párhuzamosan az Egyesült Államok például lazít azon a korábbi elvén, amely szerint csak a nagy nukleáris nemzeteknek lehetnek atommeghajtású tengeralattjárói. Jól látszik ez azon, hogy például az amerikaiakkal és a britekkel kötött egyezményt követően Ausztrália is ilyen hadi eszközökhöz jut majd hozzá. Ez pedig többek között új lendületet adhat például a kanadaiak 30 éve parkoló pályára tett hasonló terveinek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára, Kovács Pál szerint Paks II. beüzemelésével Magyarország szinte majdnem 100 százalékosan eleget fog tenni a karbonsemlegességnek. Atomenergia nélkül ez nem sikerülne. Miután a németek 2022-re leállítják a maradék 6 reaktorukat, Európában három régió jön létre: egy francia dominanciájú atomerőműveket használó nyugati, egy szintén atomenergiát is használó keleti régió, valamint egy középső zöld térség Olaszországgal, Ausztriával és Németországgal. A szakember szerint atomerőmű fejlesztésben Lengyelországot kell figyelni, hogy mi és hogyan történik. A régióban jelenleg Magyarországnak 4, a cseheknek 6, a szlovákoknak 4, a szlovénoknak 1, a bolgároknak és a románoknak 2-2 reaktoruk üzemel. A lengyelek 6, míg a litvánok 2 reaktor beüzemelését tervezik.
Ami a napenergiát illeti, az elmúlt két év felfutásának köszönhetően Magyarországon jelenleg 3 ezer megawatt kapacitásra bővült a szektor, és a legfontosabb az lesz, miként lehet majd megfelelően tárolni, valamint piacképesen, fenntarthatóan és leghatékonyabban felhasználni.
