Miért nem léptek ki az unióból? – szegezték a kérdést Orbán Viktornak az EU-csúcson

Miért nem léptek ki az unióból? – szegezték a kérdést Orbán Viktornak az EU-csúcson

Orbán Viktor miniszterelnök a sajtó képviselőinek nyilatkozik az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezésekor Brüsszelben 2021. június 24-én. Jobbról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője (Fotó: MTI/EPA pool/John Thys)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Heves vita volt az uniós csúcson a melegellenes magyar pedofiltörvényről – erről számolt be az Euronews és a HVG Eurológus rovata is.

Mark Rutte holland miniszterelnök már az ülés előtt azt mondta, hogy Magyarországnak nincs helye az Európai Unióban. „A cél az, hogy térdre kényszerítsük Magyarországot ebben az ügyben. Meg kell érteniük, hogy az uniós tagság a közös értékek közösségét is jelenti" – fogalmazott.

Miért nem léptek ki az unióból? – az Eurológus szerint Mark Rutténak ezzel az Orbán Viktorhoz intézett kérdésével kezdődött a több mint két órán keresztül tartó vita.

Az ülésen a portugál miniszterelnök is azt mondta, Magyarországnak el kellene gondolkodnia azon, hogy a tagság helyett csak gazdasági együttműködést válassza – írta az Euronews az Irish Times újságírójának Twitter-bejegyzésére hivatkozva.

A homoszexualitását nyíltan vállaló luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel szerint fiatalokat sodorhat veszélybe az, ha nem beszélhetnek nyíltan a másságukról. „Nagyon sok fiatal követ el öngyilkosságot azért, mert nem tudja elfogadni önmagát olyannak, amilyen, amiért nem normálisnak tartják őket, amiért veszélyesnek tartják őket. Közben nem veszik észre, hogy a homoszexualitás nem választás kérdése, az intolerancia viszont egy választás. Én ma nem leszek toleráns az intoleranciával szemben, és harcolni fogok” – mondta.

Az Eurológus egyik forrása szerint Angela Merkel német kancellár és Pedro Sánchez spanyol kormányfő arra figyelmeztette Orbán Viktor, hogy nem lehet összekeverni a pedofíliát, a homoszexualitást és a pornográfiát.

Uniós diplomaták az ülés alatt azt közölték, hogy az LMBT-ügyben mind a 27 delegáció felszólalt, a vita pedig részletes és érzelmektől fűtött volt. A forrás szerint több vezető is aggodalmának adott hangot azért, mert a magyar törvény érinti a melegjogokat és aláássa az unió értékeit.

Orbán Viktor az ülésen a kilépés ötletére nem reagált, hanem megismételte már elhangzott érveit, miszerint ennek a jogszabálynak nincs köze a homoszexualitáshoz, csak a szülők és gyermekek jogainak védelméhez. A sajtó után a miniszterelnökökön is számon kérte, hogy olvasták-e a törvényt, erre Xavier Bettel luxemburgi kormányfő azt mondta: Olvastam, borzalmas – írta az Eurológus.

Az EUrologus úgy értesült, hogy csak a lengyel és a szlovén kormányfő vette védelmébe a magyar miniszterelnököt. Információik szerint a vita végén Charles Michel felhívta a figyelmet az uniós jog elsőbbségére és hivatkozott az Európai Bizottságnak mint a szerződések őrének az eddig megtett lépéseire, vagyis a felszólító levél elküldésére a magyar kormánynak.

A tagállami vezetők között ellentmondásos, ugyanakkor őszinte megbeszélés alakult ki a sok vitát kiváltó magyar törvényről – közölte Angela Merkel német kancellár az MTI beszámolója szerint péntek hajnalban, a tagállami vezetők kétnapos csúcstalálkozójának első munkanapját követően. Szavai szerint a tanácskozás során világossá tették, hogy az unió milyen alapelveket követ. „Úgy gondolom, hogy még több ilyen megbeszélésre van szükségünk, hogy valamit megtudhassunk az Európai Unió lényegének kölcsönös megértéséről” – fogalmazott.

Nagyon különböző elképzelések vannak Európa jövőjéről, nemcsak Magyarország esetében, ami azt jelenti, hogy a vitát folytatni kell – mondta. Hozzátette: az Európai Bizottság folytatja a magyar szabályozás vizsgálatát.

Nem született megegyezés Oroszországról

Arról is beszámolt, hogy az uniós tagországok vezetőinek nem sikerült megállapodniuk az Oroszországgal tervezett, Berlin és Párizs által javasolt csúcstalálkozó megtartásáról. Merkel elmondta, átfogó, nehéz vita folyt arról, hogy az EU miként kezdje újra korábban rendszeres találkozóit Oroszországgal, a tagállami vezetők ezt azonban egyelőre elutasították.

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint a tagországok vezetői következtetéseket fogadtak el Oroszországról, amelyben kiemelték: elvárják Moszkvától, hogy „haladást szolgáló politikát” folytasson az Európai Unióval kapcsolatban, és hagyjon fel a tagállamok, illetve az unión kívüli országok elleni agresszív fellépéseivel. Hangsúlyozták: nagyobb ellenállóképességre van szükség „a rosszindulatú, illegális és bomlasztó orosz tevékenységekkel szemben”, ugyanakkor megerősítették, hogy folytatják az együttműködést Moszkvával olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a klímaváltozás, az egészségvédelem vagy a biztonságpolitika.

Az Európai Tanács megvitatta a különböző útvonalakon fennálló migrációs helyzetet is. A tagállami vezetők következtetéseikben leszögezték: noha az EU és a tagállamok intézkedései révén az elmúlt évek során sikerült csökkenteni az illegális migrációs áramlatokat, az egyes útvonalakon újra jelentkező migrációs nyomás súlyos aggodalomra ad okot, és sürgős fellépést igényel. A halálesetek megelőzése és az európai határokra nehezedő nyomás csökkentése érdekében élővé kell tenni a kölcsönösen előnyös partnerségeket és együttműködéseket a migráció kiinduló és tranzitországaival – emelték ki.

A tagállami vezetők az EU és Törökország kapcsolatairól folytatott vitát követően elfogadott következtetéseikben kijelentették: az EU „hajlandó” részt venni az Ankarával fenntartott kapcsolatok „fokozatos, arányos és visszafordítható” fejlesztésében, például egy közös vámunió modernizálásában. Kereskedelmi tárgyalások előkészítésébe kezd, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy előbb az országgal fennálló gazdasági kapcsolatokat kell rendezni – írták. A vezetők továbbá arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat a Törökország által befogadott szíriai menekültek finanszírozásának folytatására. Angela Merkel rövid beszédében ezzel összefüggésben arról tájékoztatott, hogy az EU 3 milliárd eurós támogatást javasolt a migráció okozta kiadások fedezésére Ankara számára.

A vezetők következtetéseket fogadtak el a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban is. Üdvözölték az átoltottság terén elért előrehaladást és a járványügyi helyzet általános javulását, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy folytatni kell a lakosság beoltását, valamint követni kell a fejleményeket, különösen a koronavírus új variánsainak megjelenését és terjedését. Kijelentették, az uniós digitális Covid-igazolvány megkönnyíti majd a határátlépéssel járó, biztonságos utazást. A tagállamok úgy fogják alkalmazni a tanúsítványt, hogy biztosított legyen a szabad mozgáshoz való teljes visszatérés, amint azt a népegészségügyi helyzet lehetővé teszi – írták.