„Igent mondunk Ukrajna európai uniós tagságára, igent mondunk a békére és nemet mondunk a további szankciókra!” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a közösségi oldalán.
A kormányfő a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt mondta: az uniós vezetők brüsszeli tanácskozásán délután következik Ukrajna és a háborús helyzet áttekintése, holnap pedig „kellő mélységben és hosszúságban megtárgyaljuk az európai gazdasági helyzetet, ami egyáltalán nem rózsás”. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Európa szenved”. „Szenved a háborús inflációtól és szenved a háborús gazdasági válságtól” – sorolta.
Mint hozzátette, ráadásul újabb és újabb szankciós ötletek bukkannak fel és szankciós javaslatokat „terjesztenek elénk”. Márpedig a háború mellett a szankció az oka a gazdasági bajoknak – rögzítette a miniszterelnök. Orbán Viktor egyúttal azt hangsúlyozta: „nekünk most nem újabb szankciókra, hanem békére van szükségünk, mert a háborús infláció egyetlen ellenszere a béke”. Bejegyzésében a kormányfő beszámolt arról is, hogy délelőtt a nyugat-balkáni vezetőkkel tárgyaltak.
Erről lesz szó a csúcson
Mint megírtuk, újabb szankciós csomagra nem lehet számítani a csúcson: bár bizonyára elhangzik erre vonatkozó igény a tárgyalóasztal mellett, de nincs konkrét javaslat. Most inkább azt fogják hangsúlyozni, hogy az eddig szankciók eredményét kell értékelni és lépéseket kell tenni azokkal szemben, akik megpróbálják kijátszani a büntetőintézkedéseket.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Tanács elnöke a csúcsra érkezve kijelentette: a tagállami vezetők európai uniós tagjelölti státuszt fognak adni Ukrajnának és Moldovának, egyértelmű jelzést fognak küldeni az európai perspektíváról Grúzia számára, valamint arra törekszenek, hogy a Nyugat-Balkán integrációjának is új lendületet adjanak. A Tanács tagjai megvitatják továbbá az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. Megbeszélést folytatnak az Ukrajnának nyújtani tervezett további, főként humanitárius, pénzügyi, anyagi és politikai uniós támogatásról. Külön figyelmet fordítanak a konfliktusnak a globális élelmezésbiztonsági válságra gyakorolt hatására, és megoldásokat keresnek az Ukrajnában rekedt gabona exportjára.
A tanácskozáson szóba kerülnek az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók, a vezetők áttekintik hatásukat, és megoldást keresnek a megszorító intézkedések elkerülésére. Megbeszélést folytatnak továbbá a gazdasági helyzetről, a magasra szökött inflációról, és a háború miatt, valamint az uniós szankciók hatására megugrott energiaárakról. Emellett Horvátország konvergencia-jelentése alapján megvitatják az euró január elsejére tervezett horvátországi bevezetését is.
Scholz: Ne kelljen egyhangúság minden döntéshez
Mark Rutte holland kormányfő az uniós csúcsra érkezésekor azt mondta: az Európai Bizottság „nagyon kiegyensúlyozott” véleményt fogalmazott meg Moldova és Ukrajna tagjelölti státuszának megadásával kapcsolatban. Emlékeztetett: korábban aggódott amiatt, hogy a testület elhamarkodott döntést hoz az ügyben, de – mint mondta – tévedett. Közölte továbbá, hogy támogatja Grúzia európai törekvéseit, de amíg Ukrajna és Moldova rengeteg munkát végzett a tagjelölti státusz megszerzéséért, addig Grúzia egy lépéssel le van maradva. A nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban, az Észak-Macedónia és Bulgária között fennálló konfliktusra utalva, reményét fejezte ki, hogy akár már a jövő héten megoldás születhet a két ország között.
Olaf Scholz német kancellár azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna tagjelöltségét el kell fogadni, de magának az uniónak is belső reformokat kell végrehajtania, hogy képes legyen megbirkózni a bővítéssel. A kancellár amellett érvelt, hogy az EU-nak át kellene térnie az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségi szavazásra, hogy egyes országok többé ne blokkolhassanak döntéseket olyan kulcsfontosságú területeken, mint a külpolitika. Véleménye szerint ez akár az uniós alapszerződések módosítása nélkül is megvalósítható, mivel a szerződésekben szerepelnek olyan „átlépési záradékok”, amelyek lehetővé teszik, hogy számos uniós döntés esetében eltekintsenek az egyhangú döntéshozataltól. Scholz hozzátette, hogy a jövőbeli uniós reformoknak a demokrácia és a jogállamiság védelmére kell összpontosítaniuk.
Alexander De Croo belga miniszterelnök érkezésekor kijelentette: fontos és szimbolikus jelzés Ukrajna tagjelölti státuszának megadása, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tagsághoz vezető út még nagyon hosszú. „Egyértelműnek kell lennünk, Ukrajnának jelentős reformokat kell végrehajtania, amelyek sok időt vesznek igénybe” – fogalmazott.
Kalinyingrádi szankciók: ez az EU ügye
Gitanas Nauseda litván elnök arról beszélt, hogy a szankciók alá helyezett áruk Kalinyingrádba, Oroszország balti-tengeri exklávéjába történő vasúti tranzitjának litvániai tilalma „nem kétoldalú kérdés Litvánia és Oroszország között. Ez az Európai Unió és Oroszország ügye”. Kijelentette: Litvánia nem vezet be saját szankciókat. Ami történt, hogy a határidő lejárta előtt Litvánia most hajtotta végre az EU negyedik, márciusban bevezetett szankciócsomagját. Litvánia ezt követően is folytatja a szankciók végrehajtását az Európai Unió szabályai szerint – tette hozzá a litván elnök.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt hangsúlyozta, hogy Litvánia nem vezetett be olyan új szabályokat, amelyek akadályoznák az áruk szállítását Kalinyingrádba. Közölte, hogy az Európai Bizottság felülvizsgálja a szankciókra vonatkozó iránymutatásokat, köztük az áruk ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket a Kalinyingrád és Oroszország közötti forgalom akadályozásnak elkerülése érdekében – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
