1997: Bős-Nagymaros – Nekik erőmű, nekünk fiaskó

1997: Bős-Nagymaros – Nekik erőmű, nekünk fiaskó

A vízlépcsőrendszer építése Nagymarosnál 1989-ben (Fotó: Fortepan/Urbán Tamás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Harminc év – Harminc történet. Hétről hétre jelentkező sorozatunkban, harminc évvel a rendszerváltozás után közelmúltunk tipikus történeteiből szemezgetünk.

Részlet a Magyar Hang június 14-i (2019/24.) számában, pénteken megjelent interjúból!

A hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én hirdette ki a bős–nagymarosi ügyben folyó perben az ítéletét. Igazi dodonai döntést hoztak a hágai bírák: mindkét felet elmarasztalták a különféle jogsértésekért. Összességében azonban kimondható, hogy mi vesztettünk. A hágai ítélet szerint Magyarország jogtalanul szüntette meg a vízlépcső megépítéséről 1977-ben kötött szerződést, Szlovákia viszont jogtalanul helyezte üzembe a bősi erőművet. Viszont ha jogtalanul is, a mai napig működhet az erőmű – pedig ehhez a szlovák fél elterelte a Dunát, ökológiai katasztrófahelyzetet idézve elő a Szigetközben.

1989: A Next 2000-ügy árnyékában zavartalanul folyt a síbolás | Magyar Hang

Horthy korában, sőt az 50-es években is téma volt már vízerőmű létesítésének terve a Dunán. 1963-ban meg is állapodott Csehszlovákia és Magyarország a közös beruházási programról. A bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésével az áramtermelésen kívül a hajózáshoz szükséges mélység növelését és az árvízvédelem fejlesztését akarták elérni.

Az eredeti terv úgy hangzott, hogy Pozsony alatt, Dunakilitinél gát épül, amely egy 60 négyzetkilométernyi tározótavat duzzaszt vissza. Ebből ágazik ki csehszlovák területre 30 kilométer hosszan egy mesterséges csatorna, ezen épül Bősnél csúcserőmű. Az erőművön naponta kétszer engedik át a vizet, amely egyrészt áramot termel, másrészt négy-öt méteres árhullámot okoz a Duna magyar–szlovák határszakaszán. 120 kilométerrel lejjebb, Nagymaroson épül a másik duzzasztó, annak fő feladata az árhullám mérséklése, és kis mennyiségű áram termelése folyamatos üzemben. A vízmegosztás Dunakilitinél a Duna és a mesterséges csatorna között: 2 százalék a Dunába, 98 százalék a mesterséges csatornába. A vízlépcsőrendszer a két ország energiaigényének két-három százalékát elégítette volna ki.

1997: Mi döntötte be a Postabankot? | Magyar Hang

A vízlépcső ügye már jóval a rendszerváltás előtti években a demokratizálódó folyamat szimbolikus témájává vált. Tízezrek tüntettek a Duna Kör felhívására a vízlépcső megépítése ellen.

(...)

A teljes cikket keresse a Magyar Hang június 14-én megjelent 2019/24. számában!

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/24. számban? Itt megnézheti!

UltraHang

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – „A nőnek a konyhában a helye”