Az Állami Számvevőszék nem talált komoly hibát a 2022-es költségvetés tervezetében

Az Állami Számvevőszék nem talált komoly hibát a 2022-es költségvetés tervezetében

Fotó: Unsplash/Josh Appel

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Megalapozott a 2022-es központi költségvetési törvényjavaslat, a tervezett bevételi előirányzatok teljesíthetők, a kiadási előirányzatok pedig elegendők a közfeladatok ellátására – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken az MTI-vel.

Kiemelték: az ÁSZ véleményét Domokos László ÁSZ-elnök Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének adta át az Országházban. Véleményében a számvevőszék rámutat: az államadósság-mutató 0,6 százalékpontos csökkenése az idei év végéhez viszonyítva megfelel az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak és a gazdasági stabilitásról szóló törvényben foglalt előírásoknak.

A 2022-es központi költségvetésről szóló törvényjavaslat meghatározó bevételi előirányzatainak 98,3 százaléka megalapozott, 1,7 százaléka részben megalapozott, a meghatározó bevételi előirányzatok 0,4 százalékának teljesülése pedig kockázatos – ismertette az ÁSZ. A számvevőszék legfőbb kockázatként a társasági adóbevétel alulteljesülését azonosította – jegyezték meg.

A meghatározó kiadási előirányzatok 98,9 százaléka megalapozott, 1,1 százaléka részben meglapozott; a közfeladat ellátása tekintetében kockázatot nem hordoznak – mutattak rá.

A törvényjavaslat 2022-re 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,0 százalékos inflációval, 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a GDP 0,4 százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol. Az ÁSZ véleményében felhívja a figyelmet, hogy a 2022-es központi költségvetés tervezésével összefüggésben makrogazdasági bizonytalanságok érzékelhetők. Számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány esetleges további hullámai hatással lesznek Magyarország jövő évi költségvetésének végrehajthatóságára – fűzték hozzá.

A járvány időszakában különösen fontos, hogy a gazdaság, illetve a költségvetés reziliens legyen, azaz, hogy a makrogazdasági feltételek alakulásához rugalmasan alkalmazkodjon – hívta fel a figyelmet az ÁSZ utalva arra, hogy erős kormányzási képességre a folyamatos bizonytalanságok miatt most minden eddiginél nagyobb szükség van.

Jóval kevésbé elégedett Bod Péter Ákos közgazdász, volt MNB-elnök, aki a Klubrádióban elmondta: a járvány miatt az EU engedte a nagyobb költségvetési hiányt, de most már vissza kellene térni a normális ügymenethez. A magyar kormány azonban választásokra készül, ezért továbbra is szórja a pénzt.

A GDP-arányos költségvetési deficit tavaly 8 százalék volt, és a kormány az idén is nagy hiányt tervez, amit különösnek tart Bod Péter Ákos, mert most elvileg növekszik a gazdaság, tehát nem kell küzdeni a visszaesés ellen. – Ez egy választási költségvetés – fogalmazott a közgazdász.

A cél, hogy még az „év elején menjenek ki a költségvetési pénzek, és ne nőjenek az adók. Így a következő kormánynak, hogy stabilizálja a gazdaságot, vagy adót kell emelnie, vagy vissza kell fognia a költekezést”. „Van egy ráfűtés a gazdaságra. A Pénzügyminisztérium és az MNB is egyetért, nyomják a gázt, amíg lehet” – tette hozzá.

Aggasztónak találja, hogy az inflációs várakozások mennek fölfelé, miközben a kormány kiköltekezik. Szerinte ez is azt mutatja, hogy a kormányt nem érdekli az infláció.