Összefogást sürgetnek a szakszervezetek a munkavállalók jogait gyengítő törvénytervezetekkel szemben

Összefogást sürgetnek a szakszervezetek a munkavállalók jogait gyengítő törvénytervezetekkel szemben

A 2022. január 31-i pedagógussztrájkban részt vevő intézmény (Fptó: Pedagógusok Szakszervezete)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Összefogást sürgetnek a köz- és a versenyszféra szakszervezetei a munkavállalói jogok visszaszorítását célzó törvénytervezetekkel szemben – hangzott el több szakszervezet Budapesten csütörtökön tartott közös sajtótájékoztatóján. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szerint a kormány növeli a közszolgálati ágazatban dolgozók problémáit azzal, hogy 2024 január 1-től megszüntetné a munkavállalók számára ingyenes szakszervezeti tagdíjlevonást. Ráadásul az ezt tartalmazó saláta törvénytervezet egyúttal a munkavédelmi törvény módosítására is kiterjed. Utóbbi elfogadása esetén a munkavédelmi tájékoztatás felelősségét teljesen a munkavállalókra hagyják. „Ennek következtében pedig munkahelyi balesetkor a munkáltató ki fog tudni bújni a kártérítési felelősség alól” – mondta az MKKSZ elnöke.

– A tervezett intézkedésekkel a kormány frontális támadást indított az eddigi munkavállalói jogok visszaszorítása érdekében – jelentette ki az MTI által is idézett szakszervezeti vezető. Az MKKSZ elnöke a szakszervezeti tagdíj-levonás szabályainak megváltoztatása kapcsán reményét fejezte ki, hogy a magyar közszolgálati dolgozók a szakszervezeteik mellett állnak, és ha a tervezetet elfogadják, a dolgozók végigcsinálják a „tagdíjutalás procedúráját”.

Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) elnöke elmondta, hogy a miniszterelnöki kabinetiroda által közzétett törvénytervezet a szakszervezeti tagdíjak levonását tekintve a közszférában dolgozókra vonatkozik, vagyis az állam különbséget tesz a köz- és a versenyszféra foglalkoztatói között, ami sérti az alaptörvényt és az egyenlő bánásmód követelményét is. Szilágyi József, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) elnöke hangsúlyozta: a munkavállalói és a szakszervezeti érdekek a köz- és a versenyszférában ugyanazok, meg kell védeni a megszerzett munkavállalói jogokat. „A tervezet támadás a munkavállalói jogok ellen, súlyosan sérti a közszférában működő szakszervezeteket, ezért össze kell fogni ellene” – hangoztatta.

– A tervezet általános felhatalmazást ad a jogalkotónak, hogy meghatározzon kivételeket, ahol a munkáltatónak nem kell levonnia, illetve átutalnia a szakszervezeti tagdíjat, ez minden szakszervezet számára állandó fenyegetettséget jelent – fogalmazott Szilágyi József, hozzátéve, hogy a tagdíj munkáltató általi levonása a szakszervezetek működésének egyik biztosítéka, az ez alóli mentesítés valójában a szakszervezetek működésének megnehezítését, gyengítését célozza.

Bárdos Judit, a Belügyi Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke elmondta, hogy a rendvédelmi szakszervezetek számára a tagdíjat már 2013 január 1-je óta nem a munkáltató utalja át. Ennek hatására az érintett szakszervezetek elveszítették a tagságuk 50 százalékát. Szendrei Zoltán, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendvédelmi szakszervezeteknél történtekhez hasonló várható a közszférában minden szakszervezetnél, ha nincs automatikus ingyenes tagdíj levonás.
Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke szolidaritását fejezte ki a közszférát érintő „támadással” szemben. A szakszervezeteket érintő változások ügye mellett a felszólalókon kívül kiállt még a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), az Egységes Diákfront és az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) is.