Az elmúlt napok újabb és újabb negatív rekordjai után a szerdai kereskedésben még inkább felgyorsult a hazai fizetőeszköz leértékelődése: reggeli 406-is szintekről délutánra egészen a 417-es szint közvetlen közelébe emelkedett az euró-forint kurzus. Azóta némiképp javult a helyzet, cikkünk élesítésekor 414,6 forintba került egy euró a nemzetközi devizapiacon. A forint leértékelődése a dollárral szemben még inkább szembetűnő: az amerikai fizetőeszköz árfolyama ma reggel 9 óra körül lépte át a lélektani 400 forintos szintet, jelenleg pedig történelmi csúcson, 408,83 forinton áll.
Sem a globális helyzet, sem pedig a régiós körülmények nem kedveznek a forint árfolyamának. Virovácz Péter, az ING elemzője lapunknak kifejtette: mivel Európában nagyobb esélye van az orosz-ukrán háború és az embargók miatti energiaválságnak és ennek nyomán a recessziónak, ráadásul az energiaárak elszállása is érzékenyen érinti az öreg kontinenst, így a devizapiaci befektetők egyre kockázatosabbnak ítélik meg az euróeszközöket és inkább a dollár, a svájci frank és japán jen felé fordulnak. Az amerikai fizetőeszközt mindezek mellett erősíti az is, hogy a tengerentúlon nem kell energiahiánnyal számolni és talán kisebb az esély a recesszióra is. Az euró és a dollár relációjában utóbbit erősíti még az is, hogy míg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelési politikája nem fenyeget recesszióval, addig az Európai Központi Bank kamatemelésének komolyabb gazdasági következményei lehetnek egyes tagállamokban. – Komoly tőkeáramlás van Európából Amerikába. A piacok vérszagot fogtak, a dollár-euró paritás ma már karnyújtásnyira van – fogalmazott Virovácz Péter.
Mindezek az eurózónát, a globális pénzpiacokat és gazdaságokat érintő hatások begyűrűznek a feltörekvő piacokra is, ennek köszönhető, hogy az euróval együtt gyengül a lengyel złoty, a cseh korona, de ezeket is jóval meghaladó mértékben a forint. Ez utóbbi értéktelenedésében ugyanakkor számos speciálisan magyar ok is szerepet játszik. Az elemző szerint több tényező is arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy a forint ellen fogadjanak.
Magyarország: strukturális bajok, beszűkült mozgástér
Komolyabb strukturális problémákkal küzd a magyar gazdaság, amelyek máshol a régióban nincsenek vagy kevésbé vannak jelen. – A költségvetés kiigazítását célzó extaprofitadót nem díjazzák a befektetők, magas a folyó fizetésimérleg-hiány és az államadósság, emellett Damoklész kardjaként lebeg felettünk a jogállamisági eljárás, illetve az emiatt elzárt brüsszeli pénzcsapok ügye. A magyar kormány most még azzal sem trükközhet, hogy a brüsszeli euró-milliárdokat forintra váltja, hogy ezzel mesterségesen növelje a forint iránti devizapiaci keresletet. Hiszen mindaddig kis túlzással nem érkezik egyetlen eurócent sem, amíg a jogállamisági eljárás megnyugtató módon le nem zárul – fogalmazott az elemző, megjegyezve: a kormány politikájába valószínűleg nem fér bele a kiadások további radikális csökkentése, hiszen ez már közvetlen és azonnali recesszióval fenyegetne. Ezért arra számít, hogy őszre létrejön a megállapodás.
Az ING elemzője szerint a forint további gyengülésének megakadályozására, lassítására a Magyar Nemzeti Banknak sincs nagy mozgástere. – Egyrészt élhet verbális eszközökkel, igyekezhet szavakban megnyugtatni a befektetőket és megígérni mindent. A gond ott van, hogy ez a kommunikáció nagyon megemelheti a piaci elvárásokat, amelyeket ha nem sikerül teljesíteni, még nagyobb pánik tör ki – fogalmazott Virovácz Péter, aki szerint az MNB tovább emelheti a kamatot, de ennek hatása is kérdőjeles, hiszen az eddigi emelések sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Mindezek mellett a nemzeti bank is élhet a közvetlen intervenció lehetőségével és forintvásárlásba kezdhet, ám amellett, hogy ez jelentős eurókiáramlást eredményezne, a jelenlegi környezetben talán öngyilkos akció lenne.
A cseh jegybank él az intervencióval és korona-felvásárlással fékezi az korona árfolyamának esését, ez miért kockázatosabb az MNB és a forint esetében? – merül fel a kérdés. Erre reagálva az elemző kifejtette, a cseh jegybank hosszú ideig a korona gyengítésére játszott és rengeteg pénzt helyezett ki a devizapiacra, ennek következtében pedig óriásira duzzadt a devizaállomány. Így most bőségesen van miből finanszírozni a korona-vásárlást, de ez is csak az árfolyamesés mérséklésére elegendő. A złoty esetében pedig az javítja a helyzetet, hogy a lengyel kormány megállapodott Brüsszellel a jogállamisági kérdésekben, így érkezik a pénz Varsóba.
1 euró = 450 forint?
– A forint jelenleg csak a jó hírekben bízhat, ám a folyamatokra nem igazán vagyunk hatással – fogalmazott Virovácz Péter, aki a legrosszabb esetben az idei évben akár a 450-es euróárfolyamot elképzelhetőnek tartja. De az optimista forgatókönyv szerint is legfeljebb jövő nyárra állhat vissza a 360-380 körüli árfolyam. Ehhez azonban az kell, hogy megoldódjanak a külső problémák, valamint hogy a magyar kormány kiegyezzen Brüsszellel.
