A munkavállalók mosdóban töltött idejét is mérhetnék a bőr alá ültetett csipekkel
Fotó: Unsplash/Brian Kostiuk

Egy stockholmi

közösségi irodahelyiség, az Epicentre még 2015 januárjában

felajánlotta az ott dolgozóknak, hogy használjanak beléptetőkártya

helyett bőr alá ültetett mikrocsipet. Mostanra több mint

százötvenen élnek ezzel a lehetőséggel, beleértve az üzlet

vezetőjét is.

Tavaly augusztusban

a Three Square Market, egy wisconsini cég 80 alkalmazottja közül

ötvenen önként vállalták, hogy beültessenek a bőrük alá egy

mikroprocesszort, amelyet fizetésre is használhatnak az épületen

belül. Melbournben, a Pause Fest nyitórendezvényén 2017

októberében tíz önkéntes kapott ilyen szerkezetet, amely

belépőként szolgált a fesztivál területére. Közülük később

többen meg is buherálták, hogy az autókulcsukat is helyettesítse.

Nem mindenki rajong azonban az ötletért: a közelmúltban már a brit szakszervezetek is felemelték szavukat a beültetett csipek ellen, szerintük ugyanis ezek az eszközök tovább növelhetik a munkahelyi vezetők hatalmát az alkalmazottak felett.

Nagyon nagy testvér - Nem Kína és nem 2020 | Magyar Hang

Megszokásból az RTL-re kapcsol, de már nincs, a helyén a TV2 jön be. Egy darabig bámulja a már egy évtizede a migráció csapdájába esett, haldokló Európáról szóló híreket.

Az ilyen azonosítók

legtöbbje manapság RFID-technológiát alkalmaz, amelynek lényege,

hogy egy leolvasó felismeri a csipet, és információt nyer belőle.

Manapság leginkább a mobiltelefonos fizetésre használják: egy

érintéssel bankkártyát lehet varázsolni a telefonból. Igaz, a

kevésbé korszerű RFID-technológiával működő eszköz feltörése

nem jár jelentősebb adatveszteséggel. A fejlettebb,

NFC-technológiát alkalmazó áramköri lapocskákat egyelőre még

nem ültették emberek bőre alá.

Uniós jogot sérthet

– A mikrocsipek

beültetése aláássa a kölcsönös bizalmat a munkahelyen –

jelentette ki a Magyar Hangnak a brit Szakszervezetek Kongresszusának

(Trades Union Congress – TUC) szakértője. Matt Creagh szerint a

munkavállalók úgy éreznék, hogy folyamatosan megfigyelik őket,

ami sértené az emberi méltóságot. A szakértő leszögezte:

hallottak olyan esetekről, hogy a munkavállalók mosdóban töltött

idejét is mérték. S mivel a mikrocsipek adattárolásra is

alkalmasak, sok mindenre fel lehet őket használni: például a

dolgozók mozgását, munkaasztalnál töltött idejét, munkán

kívüli időtöltését is mérhetnék vele, és a munkáltató akár

meg is büntethetné azt, aki szerinte alulteljesít.

Arra a kérdésre, hogy vajon a jövőben kötelező lehet-e a munkavállalók „mikrocsipelése”, a szakember nemmel felelt. – Úgy gondoljuk, hogy ez az európai emberi jogi egyezmény nyolcadik cikkelyébe ütközne, amely a magánélethez való jogot védi. Ráadásul egészségi és biztonsági vonzatai is vannak a beültetéseknek – fejtette ki Creagh.

Flaszter 7. - Mindenkit megfigyelnek? | Magyar Hang

A Flaszter 2018. szeptember 27-i adása. Dévényi István e heti vendégei: Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója és Pető Péter, a 24.hu főszerkesztő-helyettese. Témák: - Boldogságindex- Sokat iszunk- Kínai szociális pontrendszer Iratkozzanak fel Youtube-csatornánkra és kedveljék Facebook-oldalunkat! Köszönjük!

Megkerestük a

beültetésekkel foglalkozó brit Bioteq szakértőjét, Steven

Northamet is, aki lapunknak arról beszélt, hogy jelenleg ezek az

eszközök nem gazdaságosabbak, mint a hagyományos belépőkártyák.

– A csipek sokkal

drágábbak – magyarázta a szakértő. Kérdésünkre elmondta, az

eszközök nincsenek speciálisan védve, de a beültetés miatt

elvesztésük vagy fizikai eltávolításuk sokkal nehezebb. –

Jelenleg is dolgozunk azon, hogy a mikrocsippel lehessen fizetni, de

még nem tudjuk, milyen védelemmel látják majd el a jövő ilyen

eszközeit – tette hozzá, majd azt is megjegyezte: – A

munkahelyeken pedig nem hiszem, hogy bármi megváltozna –

lényegében csak az ember személyiét ültetik a kezébe.

A jövőben a csipek valószínűleg teljesen feleslegessé teszik a kulcsokat?

Annak érdekében,

hogy kiderítsük, mit tartanak vonzónak az elektronikus

implantátumban azok, akik mégis beültetik az azonosítókat,

megkerestük Zoltan Istvant, aki az amerikai Emberfölötti Párt

(Transhumanist Party) elnökjelöltjeként kampányolt 2016-ban, a

gépekkel való „szorosabb együttműködésre” ösztönözve az

amerikaiakat.

Az aktivista az emberiség jövőjét a technológiában látja, három éve az első amerikai közszereplők között vett részt mikrocsip-beültetésen. – Ez nyitja a házam főbejáratát, így amikor futni vagy szörfözni megyek, nem kell magammal cipelnem a kulcsaimat – jegyezte meg tréfásan. A magyar származású aktivista úgy látja, a jövőben a csipek valószínűleg teljesen feleslegessé teszik a kulcsokat.

„Lehet, hogy a technológia segítségével válik majd valósággá Orwell rémálma" | Magyar Hang

Cseke Eszter és S. Takács András a közmédiával való szakításról, a megfigyelésről és hogy a digitális fejlődéssel okosabb lett-e a világ.

– A kocsimat is el

tudnám vele indítani, de mivel ez érvénytelenítené a

lopásbiztosításomat, ezt a funkciót még nem használtam. Úgy

látom, a következő lépés a fejlesztésben az lesz, hogy

fizetőeszközként széles körben is használni lehessen, tehát a

pénztárcát is felválthatjuk majd egy rizsszemnyi csippel.

Az elveszthető dolgok minimalizálása nem hangzik rosszul. De a folyamatos adatlopásokat és számítógép-feltöréseket követően érdemes óvatosnak lenni. S vajon szeretnénk-e identitásunkat, pénzünket, autó- és lakáskulcsunkat egy helyre tenni? Arról nem beszélve, hogy munkahelyi csip esetén főnökeink valóban mindent tudhatnának rólunk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/2. számában jelent meg, 2019. január 11-én.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/2. Magyar Hangban? Itt megnézheti.