Szombaton az iparági várakozásokkal ellentétben meghosszabbították az üzemanyagár-stopot, a hazai fogyasztók jelentős része legalább az év végéig 480 forintos literenkénti benzin-és gázolajáron tankolhat a magyar kutakon. A Portfólió.hu a döntés várható hatásairól, az üzemanyaghiány lehetőségéről és a benzinkutak kilátásairól Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdezte, aki kiemelte, hogy a fenyegető globális recesszió a kínálati és a keresleti oldalról is az energiaárak letörését vetíti előre, és amennyiben a forint nem gyengül kritikusan sokat a vezető devizákkal szemben, akkor az a forgatókönyv is megvalósulhat, hogy nem a kormánynak kell kivezetnie az árplafont, hanem a piac megoldja magától és 480 forintos literenkénti ár alá csökken a benzin és a gázolaj ára is Magyarországon.
Szerinte a szombaton meghosszabbított üzemanyagár-stop elsősorban politikai színezetű döntés, kevésbé a gazdasági megfontolásokat követte. A racionális gazdasági döntés az lett volna, ha megszüntetik az árplafont. A szövetség elnöke az interjú szerint nem számított az árstop megtartására, okot adott a kivezetésben való bizakodásra Nagy Márton két hete látott megnyilvánulása is, az energiatőzsdék szabályozatlanságáról és sérülékenységéről szóló cikkében ugyanis a miniszter kijelentette: a hazai kkv-ket támogatni kell az energiaválságban. Egri elmondása szerint az üzemanyagok piaci ára a július végi körszűkítés alkalmával már beépült a vállalatok költségvetésébe, akkortól kezdve ugyanis a 480 forintos árat csak a magántulajdonú gépjárművekre, taxikra és mezőgazdasági erőgépekre tartották fent, a fuvarozó járművekre már nem. A fuvarozási és szállítási költségek emelkedése tehát már realizálódott az élelmiszerárak és egyéb fogyasztói termékek árának emelkedésében és egyéb fogyasztói termékek árának emelkedésében, így gazdaságilag Egri szerint semmi nem indokolta, hogy maradjon az árstop.
Ami pedig a közelebbi jövőt és a magyarországi független benzinkutak kilátásait illeti, a szakember elmondása szerint a fehér kutak mintegy 90-95 százaléka igénybe vette az úgynevezett IFKA-támogatást, aminek az egyik feltétele, hogy nyitva kell tartani – ennek tükrében és a kompenzációs információk hiányában (amiről a rövidesen megjelenő közlönyben lesz szó) arra nem tudott részletes választ és előrejelzést adni az elnök, hogy hány kútnak kell majd bezárnia az árstop meghosszabbítása miatt.
A piaci feltételek alakulását illetően úgy fogalmazott, hogy a Mol e héttől élő 25 százalékos üzemanyagmennyiség-korlátja nem egy versenysemleges lépés az olajcégtől, jelenleg piaci kiszorítás történik. Akik importból szereztek eddig be üzemanyagot, azokat kiszorítja a rövidesen két nagy hálózat – a lengyel PKN Orlen ugyanis 144 magyar töltőállomással belép a magyar piacra, ezzel egy komoly új hálózatként lesznek jelen a rendszerben. Arra a kérdésre pedig, hogy az új intézkedés fényében lesz-e tömeges üzemanyaghiány a kutakon, úgy fogalmazott a szakember, hogy szerinte bár az elkövetkező 1-2 hét kifejezetten nehéz időszak lesz, de Magyarországon nem várható üzemanyaghiány.
Messzebbről nézve a helyzetet és a kilátásokat a szakember úgy vélekedett, hogy a szeptemberre kimondottan rossz helyzetbe jutott orosz költségvetés már nem fogja tudni elviselni az európai gázszállítások miatti kiesést. Egri szerint az eddig Európába küldött exportnak mindössze körülbelül 10 százalékát szállítják, a fennmaradó készleteket pedig nem tudják teljes mértékben elosztani Kínának és a többi, az oroszokkal embargóban nem álló gazdaságnak. Ennek tükrében előbb-utóbb Oroszországnak muszáj lesz ismét „kinyitnia a csapokat” az öreg kontinens felé, ez pedig az energiaárak – köztük a gázár – jelentős eséséhez vezethet majd. A keresleti oldalt tekintve ugyancsak az üzemanyagár-csökkenés számára kedvező körülmény lehet, hogy elsősorban a kínai koronavírus-lezárásoknak és a háború elhúzódásának köszönhetően globális recesszió elé nézünk, ez pedig az energiaárak beszakadását hozhatja magával, véli Egri.
Az árstop relevanciájára vonatkozó kérdést illetően szerinte kifejezetten kedvező körülmény, hogy az olajárak beálltak 90 dolláros hordónkénti szintre és szerinte ennél lejjebb is fognak menni a jövőben. Az orosz gázexport megindulásának elkerülhetetlenségét az orosz költségvetés helyzete diktálja, ezzel együtt a fenyegető globális recesszió pedig kínálati és keresleti oldalról is az energiaárak letörését vetíti előre.
