Nincs még egy európai ország rajtunk kívül, amely ilyen pontossággal igyekezne megtervezni a béreket, köztük a kormányzat által csak részben befolyásolt átlagbért – írta a 444 által ismertetett elemzésében a GKI Gazdaságkutató. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön is azt vázolta fel, hogy 2028-ra ezer eurós minimálbér és egymillió forintos átlagkereset lesz. A GKI szerint 2027-ben a 374 ezer forintos minimálbér csak az átlagkereset (874 ezer forint) 43 százalékát fogja kitenni, ahogy 2028-ban is. „Ezen távlati célok két szempontból is érdekesek, egyrészt kifejezetten magas reálbérnövekedést igényelnek, másrészt az euró árfolyam stabilan tartására épülnek (a prezentációból kiolvasható árfolyam 420 forint/euró), a korábbi leértékelésre alapozott exportösztönző gazdaságpolitikával szemben” – írják.
Számításuk szerint annak érdekében, hogy a 2028-as tervek megvalósuljanak, évi 10,5 százalékos átlagbér emelkedésre lesz szükség négy éven keresztül. Ez a kormány 3 százalékos inflációs várakozásaival számítva 7 százalkos reálkereset növekedést jelent. Nagy Márton miniszter azonban csak 5 százalékos reálbér növekedést tart elképzelhetőnek, a jelenlegi fenntarthatatlan 10 százalékos helyett. Ez alapján a gazdasági miniszter bértervei és bérnövekedési várakozásai nincsenek összhangban – állapította meg a GKI.
Az elemzés szerint tovább nehezíti a helyzetet, hogy az átlagbérre vonatkozó cél eléréséhez minden állami alkalmazott bérét is ugyanilyen ütemben kellene növelni, ez viszont a jelenlegi költségvetési helyzetben nehezen tűnik kigazdálkodhatónak. Ha viszont mégis végrehajtja az emeléseket, akkor a 2-3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány nem lesz tartható, ahogy az árfolyam sem. A GKI szerint tehát a miniszter tervei ellentmondásosak, ez pedig megnehezíti a piaci szereplők számára a tervezhetőséget és a várakozásaik kialakítását. Továbbá a csekély valószínűséggel bekövetkező tervek gyakorlatban történő megvalósításának súlyos költségei lehetnek.
