Az államnyelvről szóló törvény szigorítását tervezi a szlovák kormány – számolt be a szlovákiai sajtó. A Denník N szlovák lap értesülését a szlovák kulturális minisztérium is megerősítette, amely a szigorítást készíti elő. Eszerint a jövőben nőnének a bírságok, és azokat nem csak állami szervekre, hanem természetes személyekre is kiszabhatnák.
Szigoríthatja a szlovák kormány a nyelvtörvényt – számolt be a szlovákiai sajtó. A Denník N szlovák lap értesülését a szlovák kulturális minisztérium is megerősítette. A nyelvtörvény módosításán a kulturális minisztérium dolgozik, amelyet a Szlovák Nemzeti Párt által jelölt kulturális miniszter, Martina Šimkovičová vezet. A szélsőjobboldali párt néhány évvel ezelőtt még kifejezetten magyarellenes retorikát folytatott, és bár ezzel felhagytak, ezután is voltak olyan javaslataik, mint a „himnusztörvény”, amely gyakorlatilag megtiltotta volna a magyar Himnusz éneklését Szlovákiában.
A szlovák államnyelvről szóló törvényt, amely meghatározott helyzetekben kötelezővé teszi a szlovák nyelv használatát, a Mečiar-kormány fogadta el 1995-ben, de 1999-ben a Dzurinda-kormány hatályon kívül helyezte a szankciókról szóló részét. Ezeket 2009-ben a Fico-kormány állította vissza. Robert Fico pártja akkor is a Szlovák Nemzeti Párttal kormányzott koalícióban. A módosítás tiltakozásokat váltott ki a szlovákiai magyar kisebbség körében, ahogy Magyarország részéről is. A rendelkezéseket később enyhítették, csökkentették a bírság összegét, és bekerült a jogszabályba az a módosítás is, hogy azt csak állami és önkormányzati szervekre róhatják ki.
Mint azt már megírtuk, a kulturális miniszter korábbi, a kulturális ágazatot átalakító döntései tiltakozásokat váltottak ki Szlovákiában, a miniszter pedig feljelentést tett az intézkedései ellen aláírásokat gyűjtő polgárok ellen, ami miatt a rendőrségen hallgatták ki a szlovákiai magyar képzőművészt és egyetemi tanárt, Németh Ilonát, az aláírásgyűjtés egyik kezdeményezőjét.
A szlovák kulturális minisztérium most azzal indokolja a nyelvtörvény módosítását, hogy a felügyeleti hatóság hatásköre korlátozott, a kiszabható bírságok mértéke pedig alacsony, így ugyanazok a személyek ismételten megsértik ugyanazokat a törvényeket. A Denník N kérdésére, hogy tervezik-e a bírságok emelését, a szaktárca úgy reagált, a javaslat „megerősíti a felügyeleti hatóság hatáskörét, egyebek mellett a szankciók kiszabása terén”. A bírságok eddig csak a közigazgatási szervekre vonatkoztak, a változtatás után azonban a lakosokat is szankcionálhatják.
„A tervezett módosítások Vladimír Mečiar harmadik kormányának ténykedését idézik, ugyanis 1995-ben, Ivan Hudec minisztersége idején a Mečiar-kabinet vezette be először a bírságokat és a „nyelvfelügyelőket”. Ez a lépés nemcsak az akkori ellenzék, de a nemzetközi szervezetek, a magyar kormány és a nemzeti kisebbségek rosszallását is kivívta. Nem véletlen, hogy a törvényt azóta többször is módosították. A nyelvfelügyelőséget közvetlenül Mečiar harmadik kormánya után megszüntették, a bírságokat viszont 2009-ben újra törvénybe iktatták" – idézi fel a szlovákiai magyar napilap, az Új Szó.
A lap cikke kitér arra is: a jelenlegi enyhébb szabályozást Iveta Radičová kormánya alkotta meg. Ennek értelmében a kulturális minisztérium a nyelvtörvény megsértéséért akkor szabhat ki szankciókat, ha „a nyilvánosságnak szánt, esetleg az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát vagy tulajdonát fenyegető információról van szó”, és ha az írásbeli figyelmeztetés után sem orvosolják a hibát. A kiszabható bírság nagysága 50-től 2 500 euróig terjed. Ilyen helyzet állhat elő például, ha egy dél-szlovákiai városban kizárólag magyarul figyelmeztetnek a közelgő árvízre.
A Magyar Szövetség szlovákiai magyar párt elnöke egy, a Ma7 portálon megjelent podcastban beszélt arról: „a kilencvenes, kétezres évek rossz reflexeit élesztheti fel" a törvény szigorítása, amire szerinte "nincs semmi szükség" Gubík azt is hozzátette: a kulturális tárca szerint a nemzetiségek jogait nem fogja csorbítani a szigorítás, szerinte „mindenképpen aggályos", hogy kilátásba helyezték a büntetési tételek emelését, bár hozzátette: a tervezet megítéléséhez ismerni kell majd annak pontos szövegét. A szaktárca azt is felvetette, hogy a törvény hatályát a hivatali nyelvhasználaton túl a „közéleti” nyelvhasználatra is kiterjesztenék. Vagyis a választási plakátok magyar szövege miatt is fenyegethetne szankció.
A Denník N magyar nyelvű kiadása, a Napunk kérdésére azóta mások is reagáltak a szigorítás tervére. Grendel Gábor, a Slovensko mozgalom parlamenti képviselője éppen a Magyar Szövetséget bírálja: szerinte ez az eredménye annak, hogy „néhány új körforgalomért cserébe” támogatták Pellegrinit az államfőválasztáson. Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke az államnyelv használatáról és a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvénnyel is elégedetlen, mert fölé- és alárendelt szerepbe rendeli a nyelveket, miközben a nyelvhasználat alapvető emberi jog.
Hunčík Péter pszichiáter, író, publicista egy Új Szónak adott interjúban bírálta a magyar kormányt. „A Robert Fico vezette kormány ilyen őrült, a kisebbségek diszkriminálására irányuló lépésekre készül. Tudja, ilyenkor el szoktam azon gondolkodni, hogy miért nem jön Pozsonyba valaki Pestről, vagy miért nem érkezik a magyar kormány részéről valamilyen hivatalos tiltakozás. Most vajon ez nem illik bele a képbe? Az elmúlt évtizedekben a magyar fél minden apróságot elő tudott venni" – mondta az interjúban.
A nyelvtörvény szigorításáról szóló első hírek öt nappal ezelőtt jelentek meg a szlovák médiában. Magyarország kormánya vagy külügyminisztériuma egyelőre nem kommentálta a híreket. A Magyar Hang kérdéseket küldött a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak azzal kapcsolatban, hogy mi az álláspontja a minisztériumnak a jogszabályról, kifejezték-e a tiltakozásukat valamilyen formában a szlovák kormány irányába, és hogy folynak-e egyeztetések a törvény kapcsán. Ha érkezik válasz, frissítjük cikkünket.
