Amint arról már hírt adtunk, tovább csökkent a hazai infláció mértéke, de az elemzői várakozásoknak megfelelően nem jutott a bűvös húsz százalék alá. A statisztikai hivatal friss számai szerint júniusban a pénzromlás mértéke 20,1 százalékra lassult a májusi 21,5 százalékról. A friss adat azt jelenti, hogy júniusban már tizedik hónapja – tavaly szeptember óta – folyamatosan húsz százalék feletti a pénzromlás mértéke. A hosszabb távú változásokat előrejelző maginfláció éves szinten szintén csökkent, az egy hónappal ezelőtti 22,8 százalékról 20,8 százalékra. Viszont kedvezőtlenebb hír, hogy az év hatodik hónapjában 0,3 százalékkal emelkedtek az árak az előző hónaphoz képest. De mit jelentenek a mostani adatok? Szakértőket kérdeztünk.
Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az MTI-hez eljuttatott közleményében azt emelte ki, hogy az év elejéhez képest már ötödével csökkent a pénzromlás hazai üteme. (A júniusban mért 20,1 százalékkal szemben januárban még 25,7 százalék volt a pénzromlás mértéke – a szerk.) Szerinte ebben nagy szerepe van a júniustól bevezetett kötelező akciózásnak. Hazai viszonylatban ugyan örömteli a friss adat, Európa más országaiban azonban számottevően jobb a helyzet. Az 5,5 százalékos euróövezeti inflációnál például több mint három és félszer magasabb a hazai adat. De a régiós országok is sokkal jobban állnak, hiszen átlagukat tekintve fele akkora sincs a pénzromlás mértéke, mint nálunk. Szlovéniában például 6,6 százalékot, Horvátországban 8,3 százalékot, Ausztriában 7,8 százalékot, Szlovákiában pedig 11,3 százalékot mért az Eurostat.
A forint a mexikói pesóval van egy szinten
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a pénzromlás tempójának júniusi lassulása megerősíti januári becslésüket, amely szerint az év végére egyszámjegyű lesz a magyarországi infláció. Sőt, a friss adatok alapján az is elképzelhető, hogy már novemberben tíz százalék alá kerülhet a pénzromlás mértéke. Az elemző szerint a növekedési kilátásokra is pozitívan hat a lassuló infláció. Hiszen így egyre nagyobb az esély arra, hogy több hónapot követően vége lesz a fogyasztás bezuhanásának, és egyre többet költenek az emberek. Annál is inkább, mert ha feszes marad a munkaerőpiac, van arra esély, hogy hosszas csökkenést követően növekedjenek a reálbérek. A lassuló infláció pedig lehetőséget ad a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) arra, hogy csökkentse a kamatszintet, ez pedig támogatja a beruházásokat, hiszen a kedvezőbb kamatkörnyezet növelheti a hitelfelvételi kedvet. Mindez együttesen támogatja a növekedést.
Az ellenkező irányba hat viszont a forint gyengülése. Nemzeti valutánk az elmúlt néhány napban több mint három százalékot veszített értékéből, ami az import drágulásán keresztül emelheti az inflációs nyomást. Első lépésben az üzemanyagárakban jelenik meg a forintgyengülés inflációs hatása, utána azonban az összes import termékben érezni lehet annak hatását. Németh Dávid a forint árfolyam alakulásáról elmondta, hogy a gyengülésben a rossz piaci hangulatnak is szerepe van. Ugyanakkor az is igaz, hogy amint általában, úgy most is „túlteljesítünk”, azaz jobban gyengülünk a környező országok valutáinál. Az elmúlt egy nap alatt a lengyel zloty 0,15 százalékot veszített értékéből, miközben a forint ennek négyszeresét, 0,64 százalékot, és ezzel a mexikói pesóval van egy szinten.
Hiába emelnének árat, ha nincs, aki fizessen
Virovácz Péter, az ING Bank vezető gazdasági elemzője a részletes adatokat elemezve arról beszélt lapunknak, hogy bár a szolgáltatásoknál tapasztalható áremelkedés még mindig emelkedő tendenciát mutat, a friss adat még mindig kedvezőbb, mint amivel korábban számolni lehetett. Ez is azt mutatja, hogy fogyóban a lakosság pénze, ezért nem minden esetben tudják érvényesíteni a vállalkozások áremelési elképzeléseiket. A szolgáltatások esetében sokkal inkább az év vége, illetve a jövő év lehet az az időszak, amire oda kell figyelni. Akkorra ugyanis a lassuló infláció hatására jó eséllyel már növekedni fognak a reálbérek, így a szolgáltató vállalkozások nagyobb eséllyel érvényesíthetik áremelési elképzeléseiket, ami emelheti az inflációs hatásokat. Nagy kérdés, hogy miként viselkednek a háztartások. Amennyiben a várható reálbér emelkedés idején költekezni kezdenek, az jót tehet ugyan a növekedési kilátásoknak, de lehetőséget ad az áremelésekre, hiszen van fizetőképes kereslet. Ha azonban inkább visszatöltik felélt tartalékaikat – és az elemző inkább erre számít –, akkor lassabb lesz ugyan a gazdaság bővülése, viszont erősíti a dezinflációt.
A forint ma tapasztalt gyengülése és a friss inflációs adat között Virovácz Péter nem lát közvetlen ok-okozati összefüggést. Ezt látszik alátámasztani, hogy nemzeti valutánk már csaknem tíz napja gyengélkedik, hiszen a június 30-án mért 370 forintos eurórárfolyamról péntek délutánra egészen 388 forintig gyengült. A folyamatot az elemző sok apró tényezőnek tudja be. Így például, hogy a nyári időszakban vékonyabbak a piacok, így egy-egy tranzakciónak is nagyobb a hatása mint normál esetben. Annak is van valószínűsége, hogy az úgynevezett „stop-loss megbízások” most értek el egy határt, amikor automatikusan kiszállnak a befektetők a forintból. Különösen, hogy ez öngerjesztő folyamat. Hazánk esetében fokozott kockázati tényező a külpiacoknak való nagyobb kitettség, illetve hitelminősítők által árazott nagyobb országkockázat, amit megfejel az uniós pénzek körüli vita. Mindez vezet oda, hogy a forint már hosszabb ideje alulteljesít a régiós valutákhoz képest. Virovácz Péter ugyanakkor nem tart attól, hogy a forintgyengülés az importon keresztül erősítheti az inflációs hatást. Hiába ugyanis az áremelési szándék, ha nincs fizetőképes kereslet az adott termékre, szolgáltatásra a megemelt áron.
