Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426 500, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 283 600 forint volt, egyaránt 8,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 436 700 forint volt a bruttó átlagkereset, 8,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A bruttó kereset mediánértéke 348 100 forint volt, 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A 4,9 százalékos augusztusi inflációval számolva az augusztusi reálkeresetek 3,8 százalékkal voltak magasabbak, az egy évvel korábbiaknál, a júliusi 3,2 százalékos emelkedés után.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva és 292 300 forintot ért el.
A bruttó keresetek a vállalkozások körében 7,2, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – 10,7 százalékkal nőttek. A nonprofit szektorban egy hónap alatt 35 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset és a júliusi 7,0 százalékosról 18,6 százalékosra ugrott a növekedés üteme, amihez a KSH magyarázata szerint hozzájárult, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott át fenntartójának változása miatt.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 407 800 forintra becsülhető, 8,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A 8,9 százalékos átlagos keresetnövekedéshez képest a feldolgozóiparban 6,8 százalékos, az építőiparban 8,8 százalékos növekedést mért a KSH. A kereskedelemben 8,1, a szállítás, raktározás területén 4,6, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátásban 7,1 százalékkal volt magasabb az átlagkereset a tavaly augusztusinál.
A költségvetési szektorban az egészségügyi dolgozók bérének 36,6 százalékos emelkedése húzta fel az átlagot, az oktatásban 6,8, a szociális ellátás területén 8,2 százalékkal emelkedett az átlagkereset.
Január-augusztusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vállalkozásoknál 441 300, a költségvetésben 403 300 forintot ért el bruttó átlagkereset, ami 7,8, illetve 9,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Ha valaki úgy érzi, hogy ezek az adatok túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek, érdemes felidézni, hogy – mint lapunk is többször megírta – az átlagbérnél sokkal jobban kifejezi a jövedelmi viszonyokat a medián bér: az a kereset, amelynél ugyanannyian kapnak többet, mint ahányan kevesebbet. A mediánbér mintegy 80-100 ezer forinttal alatta marad az átlagbérnek, vagyis sokaknak jóval alacsonyabb a bérük, mint a hivatalos statisztikai átlag. A KSH mostani közleménye tartalmazza a bruttó mediánbért, amely 348 100 forint.
Más problémák is vannak a hivatalos statisztikával, amelyekről korábban Mellár Tamás közgazdász professzor, a KSH korábbi elnöke beszélt lapunknak. Például a KSH-jelentés első sorában „a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete” kifejezés szerepel, ami félrevezető, hiszen a részletes elemzésből kiderül, hogy a fenti érték csak a legalább öt főt foglalkoztató cégek, a költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek adatait tartalmazza.
Vagyis az öt főnél kisebb vállalkozások – ahol a legalacsonyabbak a fizetések – hiányoznak az átlagbér-számításnál, ráadásul csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak adatait tartalmazza. Mellár Tamás kiszámolta, ha mindenkit figyelembe vesz, akkor hozzávetőlegesen harminc százalékkal alacsonyabb átlagbért kap, mint a hivatalos statisztikai adat. A további torzító tényezőkről itt olvashat.
