A jegybankelnök folytatta a magyar kitörésről szóló cikksorozatát a Növekedés.hu portálon. Ezúttal arról elmélkedett, hogy minden sikeres ország a technológiai forradalomra (CIOTAIR) építette kitörését, azaz a felhő technológiára (Cloud), a dolgok internetjére (IoT), a mesterséges intelligenciára (AI), illetve a robotizációra (R).
– Minden siker mögött láthatóan (ír, észt, finn, lengyel, román, szingapúri, koreai) vagy rejtett módon (osztrák turizmus, bajor autóipar és pénzügyi rendszer, katalán innovációs környezet) technológiai ugrás áll – írja.
Matolcsy szerint Észtország példa lehetne Magyarországnak
Matolcsy György azért tekinti példának Észtországot, mert a fejlettségi szintje az EU-átlag 64,6 százalékáról 84 százalékára emelkedett 2009 óta.
Kiemeli, a sikerhez egy vagy több hazai világelső technológia kifejlesztésére van szükség. Szerinte a jövő a városoké, beleértve ebbe a kertvárosokat is, legalább is ezt mutatja az elmúlt néhány száz év történelme.
Később kiemeli, a nagy és óriás régiók felértékelődnek. Ebben a folyamatban hazánknak az egységes kárpát-medencei térség kínálkozik, illetve a V4-6 országok.
A jegybankelnök szerint „az nyer, aki megakadályozza a középosztály szétesését, sőt bővíti azt. Az veszít, aki csak az 1 százalék, sőt a 0,1 százalék érdekét nézi. Magyarország jó esélyekkel rendelkezik a középosztály kiszélesítésére. A demográfiai program mellett egy sor mással is erősíteni lehet (otthonteremtés, világszínvonalú hazai felsőoktatás, innovációs ugrás a gazdaságban, fejlett egészségügy) a felfelé vivő lifteket.”
Az írás végén visszatér egy korábbi cikkében megfogalmazott gondolatához, nevezetesen hogy csak az az ország lehet sikeres, amely minden folyamatot mér, és ennek tapasztalatait a lehető leggyorsabban beépíti a folyamatokba.
Matolcsy ismét kritizált, szerinte a románok sokkal jobb teljesítményt értek el, mint a magyarok
Az MNB elnöke szerint Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel.
