Ahogy arra számítani lehetett, a tavalyi év egészében a 17-18 százalékos elemzői várakozásoknak megfelelően alakult a hazai infláció, hiszen annak mértéke a KSH jelentése szerint 17,6 százalékos volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy 1997 óta nem veszített egy év alatt ennyit értékéből a forint mint tavaly, hiszen a 2022-ben mért eddigi csúcson „csak” 14,5 százalékos inflációval kellett számolni.
A friss adatokból az is kiderül, hogy a pénzromlás decemberi, 5,5 százalékos értéke kedvezőbb volt, mint amire az elemzők többsége számított, hiszen utóbbiak átlaga 6-6,2 százalékra számított, azaz meglepetésként lehet értékelni az adatot. Ha csak minimális mértékben, de az év 11. és 12. hónapja között lassult az infláció: a decemberi árak 0,3 százalékkal maradtak a novemberiek alatt. Az idősebbek viszont kevésbé örülhetnek, hiszen a nyugdíjaskosárban mért áremelkedés 18,3 százalék volt az év egészét tekintve.
– Számomra nem jelentenek nagy meglepetést a friss számok, hiszen előzetesen arra számítottam, hogy decemberben 5,7 százalékos lesz a pénzromlás előző év hasonló időszakához mért értéke. Sőt, a régiós és a hazai élelmiszerinflációs adatok miatt az a gondolat is felvetődött bennem, hogy akár 5,6 százalék, esetleg az alatti érték is reális lehet. Ebbe az irányba mutatott, hogy az üzemanyagár-csökkenés is valahol három és öt százalék között lehet, ami végül öt százalék alakult a KSH szerint – elemezte a friss adatokat a Magyar Hangnak Virovácz Péter.
Az ING Bank vezető gazdasági elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy a havi alapon mért áresés mögött egyedi tételek állnak, például a magas bázishatás miatt csökkenő üzemanyagárak. Az ilyen kilengéseket kiszűrő maginfláció már nem ilyen kedvező, hiszen novemberről decemberre 0,2 százalékkal emelkedett. Vagyis a múlt hónapban mért defláció egyedi, az kilóg az árak növekedését mutató trendből. – Ha megnézzük az év/év adatokat, akkor azt látjuk, hogy novemberi 7,9 százalékhoz képest 2,4 százalékpontot lassult a pénzromlás decemberi értéke. Ha összehasonlítjuk az üzemanyagok árcsökkenésével, akkor azt látjuk, hogy a két érték ugyanakkora. Vagyis egy az egyben az üzemanyagok árának mérséklődése magyarázza az infláció lassulását. Az adat alakulásában az is benne van, hogy a kormány 2022 decemberében engedte el az ársapkát, megugrottak az árak, így magasabb lett a bázisérték. Így tavaly decemberben jutottunk el oda, hogy az üzemanyagok ára a tavalyi szint alatt áll – mondta az elemző.
Kérdésünkre Virovácz Péter elmondta, az elmúlt két hónap adatai alapján már kedvezőbbnek látja az inflációs pályát, azaz a korábbi 5-6 százalékos értéknél alacsonyabb lehet az idei év egészét tekintve a pénzromlás mértéke, talán 4,5-5 százalék körül alakulhat. Ennek magyarázata, hogy a tavalyi év kiugróan magas értékéhez viszonyítva egy normalizáltnál valamelyest magasabb infláció is lecsökkenhet ilyen szintre. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az év első és második fele egészen más képet mutathat. Véleménye szerint az első félévben akár négy százalék alá is csökkenhet a mutató értéke, a második hat hónapban viszont ismét csak öt százalék fölé emelkedhet. Ennek magyarázata ismét csak a megelőző év bázisadataiban rejlik, vagyis hogy a tavalyi év második felében, de különösen az év utolsó hónapjaiban látványosan lassult az infláció. Ezért akár az is elképzelhető, hogy az idei év végén a tavaly decemberben mért 5,5 százaléknál magasabb lehet a pénzromlás értéke. Nem lenne óriási meglepetés, ha idén decemberben 5,5-6 százalékot mérne a KSH. Az az éppen fordított lenne a folyamat, mint a tavalyi évben volt, az év elejéhez képest az év végén akár gyorsulhat is az infláció. Ez abban a tekintetben lényeges, hogy a várható inflációs veszélyek miatt a jegybank jó eséllyel visszafogottan fogja majd csökkenteni a kamatszintet, nehogy ismét felgyorsuljon a pénzromlás mértéke.
A Portfoliónak nyilatkozó elemzők szintén a dezinflációs folyamat veszélybe kerülésének lehetőségéről beszéltek. Eszerint a szolgáltatások, illetve az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek árának emelkedése kedvezőtlen irányba mutat, illetve ők is arra hívták fel a figyelmet, hogy a decemberi kedvező adatokat egyedi tényezők magyarázzák, hiszen a maginfláció, ha csak mérsékelten is, de emelkedett novemberhez képest.
A várható inflációs pályának a növekedésre gyakorolt hatásáról Virovácz Péter elmondta, a tavalyi évhez képest jelentősen lassuló pénzromlás várhatóan növeli a fogyasztói bizalmat és várakozásokat, a reálbérek tartós emelkedése ugyancsak ebbe az irányba hat majd. Hiszen ha a vásárló hónapról hónapra azt látja, hogy mérsékelt az áremelkedés, nő a bére, a hónap végén nem üres a pénztárcája, akkor vásárol. Amennyiben ezek a folyamatok tartósan fennmaradnak, akkor növekedni fog a fogyasztás, ami fontos összetevője a bruttó hazai terméknek (GDP), és így segíti a gazdaság bővülését.
