Ahogy arról mi is beszámoltunk, Bloomberg hírügynökség értesülése szerint négymilliárd euróért, vagyis mai árfolyamon számolva 1536 milliárd forintért szerezhet többségi tulajdonrészt az állam a Budapest Airportban. De vajon milyen út vezetett az ajánlattételig és mennyire lesújtó a költségvetés helyzete egy ekkora tranzakció előtt?
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető társaságra már hosszú évek óta feni a fogát a kormány: eredetileg már a 2022-es választások előtt sort kerítettek volna az ügyletre, az akkori sajtóhírek a most napvilágot látott összegnél jó 10 százalékkal magasabb összegről, 4,44 milliárd euróról szóltak. Emlékezetes: 2021 novemberében a kormány már kész tényként kezelte az ügyletet annak ellenére, hogy a felek – a német Avi Alliance repülőtér-üzemeltetéssel foglalkozó társaság vezette nemzetközi konzorcium és az állam, vagy az állam–Indotek–Mol-konzorcium – még nem csaptak egymás tenyerébe. Az év decemberében aztán maga Orbán Viktor jelentette be a visszavonulót. Mint fogalmazott, az üzletet a választások előtt semmiképpen nem ésszerű nyélbe ütni tekintettel a magas inflációra és a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságára. „Egyelőre jól állunk, azonban a költségvetési hiányra figyelni kell. Tehát megvárjuk a választásokat, és majd utána döntünk erről – mondta akkor a miniszterelnök.
Nem túl rózsás a kép
Az eddigi tapasztalatok alapján tehát még korai lenne biztosra venni az ügyletet, érdemes azonban megvizsgálni, mit is jelentene mindez költségvetési és befektetési szempontból. Annyi már egyértelműen kijelenthető, hogy a költségvetés helyzete és az inflációs környezet sem javult 2021 vége óta: 2022 egészében 4159 milliárd forint, azaz a GDP 6,2 százaléka volt a költségvetési hiány. Igaz, még ez az összeg is csekélyebb a Covid által sújtott előző évi deficithez képest, ami GDP arányosan 6,8 százalék volt. Az infláció tekintetében azonban már fordított a helyzet: tavaly a pénzromlás üteme 14,5 százalékos volt, szemben a 2021-es 5,1 százalékkal. Ami az idei évet illeti, szintén nem túl rózsás a kép: augusztus végéig az államháztartás központi alrendszere 3298,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami a teljes idei előirányzat 97 százaléka. Ha tehát mindezen adatok ismeretében idézzük vissza Orbán Viktor 2021 decemberi szavait, akkor a repülőtér visszavásárlása még kevésbé időszerűbb, mint akkoriban.
De ha már újfent napirenden van a repülőtér visszavásárlása, érdemes felidézni annak értékesítési körülményeit is. A légikikötő többségi tulajdonrészét – 75 százalék mínusz egy szavazatot – a Gyurcsány-kormány adta el még 2005-ben 464,5 milliárd forintért (a vevő, a brit BAA International Ltd. volt), míg a fennmaradó rész az állam kezében maradt. Egészen 2011-ig, amikor is a második Orbán-kormány, érvényesítve az állam opciós jogát, mindössze 36,6 milliárdért túladott a maradékon. (A vevő az akkori tulajdonos német Hochtief Csoport volt.) Ha tehát csak az összegeket nézzük, akkor elmondható: amit a kormány eladott 36,6 milliárdért, most – arányosítva – 768 milliárdért veheti vissza.
Még jócskán van növekedési potenciál
Érdemes azonban más szempontokat is figyelembe venni: privatizáció óta eltelt 18 évben jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a tulajdonosok, amelyek összértéke megközelíti az egymilliárd eurót. Megépült egyebek mellett a 2A és 2B terminál közötti a Sky Court terminálépület, 2020-ban átadták az új utasmólót – csak ez a beruházás 33 millió eurójába (11,5 milliárd forintjába került a fenntartónak – és közel 4 milliárd forintból megépült a BUD Cargo City is, amelynek révén évi 150 ezerről 250 ezer tonnára emelkedhet a teheráru-forgalom. Mindezek mellett az elmúlt közel két évtizedben megújultak a gurulóutak és a futópályák, sor került a világítási és navigációs rendszerek fejlesztésére is. A fejlesztések révén – és a Covid elmúltával – jelentős forgalombővülésre nyílt mód, amit a 2023-as számok igazolnak is. Ezek alapján jó esély van rá, hogy a repülőtér idei utasforgalma megközelítse a 14,5 millió főt (a 2019-es csúcsévben elérte a 17 milliót az utasszám) és igen jó év várható a cargo-üzletágban is. Annyi tehát alappal feltételezhető, hogy ha 2011 után az állam marad kisebbségi tulajdonos és csak a rá eső részt finanszírozza a fejlesztésekből, ma lényegesen jobb pozícióban futhatna neki a repülőtér felvásárlásnak.
Ágazati szakértők egyetértenek abban, hogy a Liszt Ferenc repülőtér forgalmában még jócskán van növekedési potenciál. Vélhetően erre alapoz a kormány is – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2021 októberében arról beszélt, hogy realitás a 24-25 milliós éves utasszám elérése. Ehhez ugyanakkor szükséges lenne továbbvinni a harmadik terminál fejlesztését, amelynek összköltségét évekkel ezelőtt 225 milliárd forintra becsülték, de szükséges lenne megvalósítani az évtizedek óta ígérgetett, egyébként is állami hatáskörbe tartozó beruházásokat, így a repülőtéri vasútat, valamint a gyorsforgalmi út rekonstrukcióját.
