Tavaly októberben, az új magyar–orosz gázbeszerzési megállapodás hatályba léptekor negyedével ugrott meg Magyarország orosz gáz ára a Népszava számításai szerint. Erre a megállapításra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartásai mélyéről hozzáférhető adatok alapján jutottak.
A KSH adataiban azért kellett mélyre fúrni, mert a tavaly ősszel megkötött magyar–orosz gázszerződés képlete titkos. A napilap azt írja, hogy az állami MVM októberben már 167 forintot fizetett az importgáz egy köbméteréért, de közben a lakossági rezsicsökkentett árban a tényleges energiadíj 50 forint körül lehet. Vagyis az állami MVM minden egyes köbméter gáz adásvételén több mint száz forintot bukott. A lap úgy fogalmazott, hogy ennek alapján nem felel meg a valóságnak az a kormányzati állítás, miszerint a friss magyar–orosz szerződés biztosítja a „rezsicsökkentés fenntartását”.
Hozzátették, az Európában irányadó, TTF-nek nevezett holland tőzsde tavaly októberben még ennél is nagyobbat, 35 százalékkal drágult, az eltérést szakértők inkább a korábbi magyar–orosz szerződésre is jellemző árkiegyenlítés, semmint az Orbán-kormány tavalyi tárgyalási sikerének tudják be.
A 444.hu piaci forrásai is hasonlóról számoltak be. Cikkük szerint erős túlzás a kormány részéről, hogy az új magyar–orosz gázszerződés miatt tarthatók a kormány által 2013-ban befagyasztott gázárak. Úgy fogalmaztak, hogy az üzleti titoknak számító árképlet alapján az MVM által fizetendő ár sokkal közelebb van az az osztrák piaci árhoz, mint a rezsicsökkentetthez. Azaz a lakossági szolgáltatás jelenleg erősen ráfizetéses.
Az új, 15 évre szóló magyar–orosz gázszerződésről szóló tárgyalások egyébként tavaly ősszel zárultak le, és a megállapodás alapján évi 4,5–milliárd köbmétert vásárol Magyarország. Ebből 3,5 milliárd köbméter dél felől, az október 1-jétől üzembe állított szerb–magyar interkonnektoron keresztül érkezik, illetve egymilliárd köbméter Ausztria felől.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden, azaz ma ül tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában. A kormányfő péntek reggeli rádióinterjújában elmondta, hogy a tárgyalások a paksi atomerőmű bővítése mellett a szállított gázmennyiség növeléséről is szólnak. Orbán Viktor az ellátásbiztonság növelésével indokolta a vásárlandó gázmennyiség növelésének igényét.
A 444.hu cikke egyébként kitér arra is, hogy a jelenleg Oroszországtól vásárolt gázmennyiség messze nem fedezi Magyarország gázigényét, a szerződés értelmében érkező gázmennyiségnek a duplájára lenne szükség. A hazai gáztárolók töltöttsége jelenleg mindössze 20 százalékos. Az előző években az esztendőnek ebben az időszakában már volt jelentősen magasabb és alacsonyabb is a tárolók feltöltöttsége. Oroszország egész Európába kevesebb gázt értékesít, mint a megelőző években.
