A mostani bértárgyalások sok tekintetben különböznek az év végén szokásos – a következő évi minimálbér, illetve a garantált bérminimum emeléséről, összegéről szóló – egyeztetésektől. Idén árnyalja a helyzetet, hogy létezik az uniós minimálbérről szóló jogszabály, amelynek célja, hogy minden uniós tagállamban lehetővé tegye a legszegényebbeknek a tisztességes élet- és munkakörülményeket biztosító munkabért. Ugyan viszonylag rugalmas jogszabályról van szó, a tárgyaló feleknek – a kormánynak, a munkaadóknak, és a szakszervezetek – azonban figyelembe kell venni az abban rögzítetteket. Idén akkora összegű emelésről egyeztünk meg a szakszervezetekkel, hogy a minimálbér összege 2027-re érje el a mediánbér hatvan százalékát (A tárgyalások ugyan még tartanak, de a minimálbér kérdésében nincs vita a felek között). Miután jelenleg ennek alig 48-49 százalékát érik el a legalacsonyabb bérek, évente 2-2,5 százalékkal kell majd közeledni a következő években, hogy elérjük ezt a célt – vázolta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) elhangzottakat a Magyar Hangnak Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.
Hozzátette, ezt abban a szituációban kell elérni, amikor a magyar gazdaság az elmúlt négy negyedévben recesszióban volt, vagyis nem könnyű a feladat. Ennek ellenére abban egyeztek meg a tárgyaláson, hogy 2024-ben 15 százalékkal emelkednek a minimálbérek, ami messze felette van a kormány által várt 6 százalékos inflációnak. A munkaadói oldal azért bólintott rá a javaslatra, mert a felzárkózáshoz szükség van erre. Azzal is tisztában kell azonban lenni, hogy a felzárkózás csak akkor következhet be, ha az átlagbérek növekedése a minimálbér emelkedésétől jelentősen elmarad. Ha ugyanis a kettő együtt növekedne, akkor nem lehetne elérni a 60 százalékos célt. Miután pedig a kormány jövőre kilenc százalékos béremelkedéssel számol, a tárgyalásokon az MGYOSZ azt az álláspontot képviselte, hogy a kívánt felzárkózás csak akkor érhető el, ha a garantált bérminimum legfeljebb nyolc százalékkal emelkedik jövőre.
Rolek Ferenc azt is elmondta, teljes konszenzus ugyan nem alakult ki, de a tárgyaláson az is szóba került, hogy 2027-re a garantált bérminimum akár meg is szűnhet, és más rendszer léphet a helyébe. Kérdésünkre az alelnök arról is beszélt, hogy a garantált bérminimum rendszert egyébként egyetlen más országban sem használják, helyette inkább ágazati szinten alakítják a bértarifákat. Ennek lehetősége a tárgyaláson is felvetődött. Már csak azért is hasznos lenne ez, mert mindenki tisztában van azzal, hogy nagyon nagyok a fizetésbeli eltérések a különböző ágazatokban. Vagyis ez a rendszer a jelenleginél jobban illeszkedik a gazdasági realitásokhoz. Rolek Ferenc arról is beszélt, hogy a minimálbér és garantált bérminimum elvei is eltérnek egymástól. Amíg az előbbi célja annak a minimális bérnek a kifizetése, amely biztosítja a megélhetést, azaz egyfajta szociális kategóriáról van szó, addig a garantált bérminimum a képzettséget, a tudást ismeri el a magasabb bérrel.
A bértárgyalások azért kerültek a figyelem középpontjába, mert az elmúlt bő egy hétben egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot a megbeszélésekről. Először november másodikán Hollik István Facebook-bejegyzésben adta hírül némi „dollárbaloldalazós” aláfestéssel, hogy még idén 15 százalékkal emelkedik a minimálbér. Az akkori információk szerint nem is januártól, hanem már decembertől 15 százalékkal emelkedne a minimálbér, és 10 százalékkal a garantált bérminimum. A Portfolio.hu azonban felfigyelt Hollik bejegyzésének metamorfózisára: a reggel 9:25-kor még kijelentő mód 13:25-re feltételessé vált. A kormánypárti frakciószövetség kommunikációs igazgatója ugyanis mondatának állítmányát emelkedikről emelkedhetre módosította. Csütörtökön a VKF ülésén aztán kiderült, hogy a szakszervezetek ugyan továbbra is 15, illetve 10 százalékos emelést szeretnének, a munkaadói oldal viszont tiltakozik utóbbi miatt. A 24.hu arról számolt be, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az előre hozott minimálbér-emelést nem támogatja, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) pedig a garantált bérminimum összegét sokallja.
