Az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni Magyarországra a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felmondásával, hogy változtassa meg álláspontját a globális minimumadóval kapcsolatban – erről beszélt Varga Mihály az MTI-nek. Lapunk is beszámolt az amerikai pénzügyminisztérium bejelentéséről, miszerint felmondják a Magyarországgal kötött 1979-es adóegyezményt.
Nem lepte meg Varga Mihályt az Egyesült Államok elnökének döntése, miszerint felmondja a Magyarországgal 1979-ben megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményt. A pénzügyminiszter szerint ugyanis a kormány korábban is kapott már olyan amerikai üzenetet, hogy Magyarország álljon el a globális minimumadót érintő álláspontjától. Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) júniusi ülése előtt Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere telefonon kérte, hogy Magyarország változtasson az álláspontján, de Varga Mihály arról tájékoztatta, hogy ez nem lehetséges; ekkor az amerikai kollégája arra figyelmeztette, hogy a kétoldalú megállapodást felmondhatják. A hivatalos értesítés pénteken érkezett meg.
– Mindenképpen rögzítenem kell, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió és a magyar gazdaság versenyképességét tartja fontosnak, tehát nem értünk egyet olyan adóemelésekkel, amelyek jelentősen megnehezítenék a helyi vállalkozások adóterhét, márpedig a globális minimumadó javaslata ilyen – fogalmazott a kormánytag. Úgy látják, hogy különösen a jelenlegi háborús helyzetben és amikor elszabadultak az energiaárak, indokolatlan egy ilyen lépés, ráadásul nehezen is érthetőnek tartják, hiszen a globális adóreform érdemi elindulását 2024-re módosította a nemzetközi közösség, és az uniós irányelv is ezt tartalmazza. A céldátumig pedig még rengeteg idő áll rendelkezésre a tárgyalásokra, illetve a problémák megoldására.
Fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy az amerikai fél kifogásolta, hogy Magyarországon jelentős mértékben csökkent a társasági adó, ami azért érthetetlen, mert egy itt működő amerikai cég esetében az Egyesült Államok beszámítja az adóteherbe a Magyarországon megfizetett adót, vagyis a vállalkozás teljes adóterhe nem csökkent. Az amerikai fél egyébként korábban azt közölte, hogy mivel Magyarország társasági adókulcsa most 9 százalék – ami kevesebb mint fele a 21 százalékos amerikai adókulcsnak –, az adóegyezmény előnyei egyoldalúan Magyarországnak kedveznek, és az Egyesült Államoknak semmi haszna nem származik belőle.
Varga Mihály szerint nem arról van szó, hogy Magyarországon nem adóznának a cégek, csak a társasági adó helyett a fogyasztási és a forgalmi adókra helyezi a hangsúlyt a kormány. – Ez a döntés egy adószuverenitási kérdés, amit minden országnak egymással szemben tiszteletben kell tartania – közölte.
A globális minimumadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az egy, a versenyképességet rontó lépés lenne, ami veszélyeztetné munkahelyeket, és több olyan ország van, amely nem készül ennek a bevezetésére. Ráadásul az erről szóló tárgyalásokból hiányzik az igazi érdekeket sértő globális digitális cégek megadóztatását előkészítő rész. Elmondása szerint, ha a kormány elfogadná a javaslatot, akkor a magyarországi 9 százalékos vállalati nyereségadót minimum 15 százalékra kellene emelnie, ami nem segítené az itteni vállalkozások helyzetét.
A pénzügyminiszter végül beszélt arról is, hogy a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatoknak nem előfeltétele a most felmondott egyezmény – Brazília, Argentína, Szerbia és Szingapúr sem kötött ilyet az Egyesült Államokkal –, és az amerikai cégek azért is választották Magyarországot, mert itt kedvező üzleti környezetet támogató helyzet van és az adózás is kedvező. – Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét – fűzte hozzá Varga Mihály.
