A megtakarítási stratégiák átértékelésére késztette a lakosságot az elmúlt év rekordinflációja. Egyrészt azért, mert a megélhetés drágulása miatt kevesebb félretenni való pénz marad az emberek bankszámláin a hónap végén, másrészt azért, mert nem könnyű olyan kis kockázatú megtakarítási formát találni, amelyik fel tudja venni a versenyt a pénzromlással.
Hogy mennyit romlottak a magyar lakosság anyagi lehetőségei, azt jól szemlélteti a CIB Bank tavaly év végén készített felmérése, melyben arról kérdezték meg az ügyfeleiket, hogy miként alakult a helyzetük 2020-hoz képest. A válaszadók egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a vagyoni, illetve megtakarítási hátterének köszönhetően nem romlott érezhetően ez idő alatt az anyagi helyzete, kétharmadnyian viszont nehezebb körülményekről számoltak be 2020 őszéhez képest; a lakosság közel 40%-ának a jövedelme nem teszi lehetővé, hogy a korábbi szinten tudjon élni – annak ellenére sem, hogy sokan pluszmunkával (52%), vagyontárgyak eladásával (34%), vagy éppen korábbi megtakarításaik felélésével (28%) igyekeznek fenntartani korábbi életszínvonalukat.
A lapunk kérdéseire válaszoló nagyobb hazai pénzintézetektől megtudtuk, hogy még mindig elég sokan vannak azok, akik inkább otthon, készpénzben gyűjtögetik a megtakarításaikat. Ők azok, akiknek jellemzően alacsony összeg áll a rendelkezésükre. Azok, akiknek több havi fizetésüknek megfelelő tartalékuk van, nagyrészt valamilyen pénzügyi terméket vesznek igénybe.
Több pénzintézet is megjegyezte, hogy ügyfeleik alapvetően kockázatkerülők, ezért a konzervatívabb megtakarítási formákat, betéteket, kötvényalapokat részesítik előnyben. Az Unicredit közölte, hogy a legnépszerűbb befektetési formák a lakossági állampapírok közül jelenleg a Prémium Magyar Állampapírok, illetve a Bónusz Magyar Állampapírok. Ugyanakkor a befektetési alapok is keresettek. Ezek között a rövid futamidejű kötvénybefektetési alapok a népszerűek, de a pénzintézet szakemberei úgy gondolják, az infláció várható csökkenésével a hosszú futamidejű kötvényalapok kerülnek majd előtérbe.
Az MKB válaszából szintén az derül ki, hogy az utóbbi hónapokban az ügyfelek részéről leginkább a befektetési alapok egy meghatározott csoportja iránt tapasztalható intenzív érdeklődés. Ezek azok az úgynevezett „rövid kötvény” befektetési alapok, amelyek általában rövidebb lejáratú állampapírokba, bankbetétekbe és egyéb eszközökbe fektetve olyan portfóliót állítanak össze, amelyik a jelenlegi kamatkörnyezetben magas, kétszámjegyű hozamot tud biztosítani a befektetőknek. Ezek az alapok viszonylag alacsony kockázati szintűek, és likvidek, azaz az ügyfél jellemzően egyszerűen és gyorsan hozzá tud férni a megtakarításához.
A CIB Bank szerint a megtakarítók körében a devizaszámla is a preferált opciók közé tartozik. Emellett érezhetően megnőtt a reáliák (ingatlan, arany) vonzereje is – ezek a tapasztalatok mind összecsengenek azzal, hogy a válaszadók a forintárfolyam változását ítélik az egyik legjelentősebb kockázatnak.
A leghagyományosabbnak tartott megtakarítási forma, a bankbetét jelenleg nem képes versenyre kelni a pénzromlással. Az egyéves lekötések kamatai a legtöbb banknál jóval alatta maradnak az inflációnak.
Azt több pénzintézet is megjegyezte, hogy nagyon fontos, hogy ügyfeleik megtakarítási portfólióban gondolkodjanak, tehát ne csak egyféle befektetésben tartsák a pénzüket. Érdemes lehet például lakossági állampapírokba és befektetési alapokba egyaránt befektetni.
