Újraindította a Növekedési hitelprogramot a jegybank
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a monetáris tanács döntésérõl tartott sajtótájékoztatón a jegybank székházában 2019. március 26-án. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank Monetáris Tanács döntését követően több bejelentést is tett, amellyel a kormány gazdaságpolitikáját szeretnék támogatni a mostani válsághelyzetben. A döntések a következők voltak:

• Újra indul a Növekedési hitelprogram, Nhp Hajrá! néven. Ennek összege ezermilliárd forint, amelyhez hozzácsapják Nhp Fix már létező 500 milliárd forintját. Egyúttal húsz évre emelik az Nhp-hitelek futamidejét, és tízmilliárd forintra az elnyerhető hitelösszeget a mikro-, kis- és középvállalatok számára. Az újraindított programban az összes eddigi célra hitelhez lehet jutni, azaz fejlesztési, forgóeszköz finanszírozási – tehát akár bérfizetési –, valamint hitelkiváltási célra is.

• A bankok továbbra is legfeljebb 2,5 százalékos kamatot kérhetnek a hitel fejében, de miután a jegybank ezen felül további négy százalékot juttat a bankoknak, remélik, hogy akár negatív kamattal is kihelyezik a pénzt a hitelintézetek, hiszen jövedelmezőségük mindenképpen megvan a hitelen. Ugyanakkor fel kell gyorsítani a hitelügyintézést, két hét alatt el kell bírálni a hitelkérelmeket. A program 2021 júniusáig él.

Palkovics: A bérköltség 70 százalékát is átvállalhatja az állam | Magyar Hang

Ötszázezres egyszeri diákhitel-konstrukciót tesznek elérhetővé az egyetemi hallgatóknak, a mérnököknél negyven százalékos bértámogatást vezetnek be.

• A nagyvállalatok számára kínált Növekedési kötvényprogram feltételeit is módosították: tíz év helyett húsz év lehet a futamidő, a jegybank pedig 20 milliárd helyett akár 50 milliárd forinttal is részt vehet részt egy-egy cég papírjainak vásárlásában.

• Arról is döntés született, hogy 250 milliárd forintos osztalékot fizetnek a költségvetésbe. Nulla lett a bankrendszer kötelező tartalékrátáját, ami 250 milliárd pluszt jelent a bankrendszer és így a gazdaság számára. Ezen túlmenően 1500 milliárd forinttal javították a bankrendszer likviditását, amelynek célja, hogy megteremtsék az állampapír kibocsátás hátterét.

Mindent összeszámolva 3000 milliárd forintot jelentenek a Monetáris Tanács mai döntései a gazdaság számára, hogy megbirkózhasson a válság kihívásaival. 

A bejelentést követően egyébként az MTI arról jelentett: kedvezően fogadta a piac a jegybank keddi bejelentéseit, és erősödni kezdett a forint a főbb devizákkal szemben. Az eurót 359,24 forinton jegyezték az MNB bejelentését megelőzően, röviddel 14 óra óra előtt. Harminc perccel később, 14.30-kor a forint 357,79-re erősödött az euróval szemben. Hasonlóan alakult a forint jegyzése a frankkal és a dollárral szemben: a frank 339,58 forintról 337,91 forintra, a dollár pedig 330,25 forintról 327,80 forintra gyengült.