A globális felmelegedés megfékezése érdekében tett vállalásaik betartására szólította fel a kormányokat mintegy kétszáz cég, szervezet és prominens személy, köztük az Amazon, a Bayer, a H&M, a Nestlé, a Microsoft, a Unilever, a Volvo és az Ikea Sarm-es-Sejkben szombaton. Az aláírók között van még a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara, Johan Rockström neves klímakutató, illetve Mary Robinson, az ENSZ egykori munkatársa és Írország első női elnöke.
– A kormányoknak, köztük a legfejlettebb ipari államok kormányainak fenn kell tartaniuk a 1,5 Celsius fokos célkitűzést, és határozottabb lépéseket kell tenniük, hogy átültessék ezt a gyakorlatba – állt az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) közzétett felszólításukban.
– Az élhető világ fennmaradása érdekében a 1,5 Celsius fokra nem célként vagy távoli vágyképként kell tekintenünk, hanem korlátként – mondta újságírók előtt az MTI által is idézett Robinson.
A 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás azt tűzte ki célul, hogy az iparosodás előtti helyzethez képest 2 Celsius fok, de lehetőség szerint 1,5 Celsius fok alatt kell tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését. Klímakutatók szerint ennek realitása egyre távolabb kerül, és csak a klímapolitika radikális átalakításával lehetne elérni. Az ENSZ szerint ha a jelenlegi ütemben haladnak a dolgok, akkor életszerűbb 2,5 Celsius fokos emelkedésről beszélni. A felmelegedés mértéke jelenleg 1,1 Celsius fokkal nagyobb, mint az iparosodás előtt. Az éghajlatváltozást kísérő szélsőséges időjárási jelenségeknek már a gazdasági veszteségei is megmutatkoztak.
John Kerry, az Egyesült Államok klímaügyi különmegbízottja a konferencián rámutatott: néhány ország ódzkodik attól, hogy a 1,5 Celsius fokos korlát bekerüljön a klímacsúcs zárónyilatkozatába. Az, hogy a világ országainak és vezetőinek mennyire nehéz összecsiszolnia bármilyen klímával kapcsolatos globális egyezményt, azt az ENSZ tavalyi glasgow-i klímakonferenciája (COP) is jól mutatta.
Az elmúlt időszakban több ország követelte egy káralap létrehozását, amelynek segítségével pénzhez juthatnának a természeti katasztrófákkal szembesülő országok. Kerry leszögezte: az Egyesült Államok nem támogat egy ilyen alapot, és szerinte inkább a már létező platformokat kellene használni.
