Salamon király lehetett az ókori világ első tengeri nagyvállakozója

Salamon király lehetett az ókori világ első tengeri nagyvállakozója

Európa legnagyobb nyílt színi bányája, a Rio Tinto egyik lelőhelye, a Corta Atalaya (Fotó: LBM1948/Wikipedia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A régészeknek azt már sikerült igazolnia, hogy a Kr. e. 970–931 között uralkodó Salamon zsidó király valós személy lehetett, ám egy brit régész továbbment, és állítja: a legendás uralkodó egyben az ókori világ első ismert hajózási-szállítmányozási nagyvállalkozója volt.

Sean Kingsley harminc éve kutat hajóroncsokat, és az elmúlt tíz esztendőt Salamonnak szentelte. A brit The Guardian hetilapjának, a The Observernek nyilatkozó szakember szerint az első jeruzsálemi templomot építő király nyomait az elmúlt száz évben szinte minden régész a szent helyeken kereste, miközben Salamon után leginkább a kikötőkben, raktárépületekben, elsüllyedt hajóroncsokban és ipari létesítményekben, így bányákban érdemes nyomozni.

A kiindulást itt is a források adják. A muszlimok által is prófétaként tisztelt királyról azt írták: gazdagságban és bölcsességben felülmúlta a föld összes királyát, és a Türoszban székelő főníciai király, Hiram pedig annyi cédrusfával és arannyal látta el őt, amennyit csak óhajtott. Kingsley szerint a régészeti bizonyítékok arra mutatnak, hogy Salamon a történelem első ismert „különleges kapcsolatát” alakította ki a tengeri kereskedelemben jeleskedő, kiváló hajósokként ismert szomszédos főníciaiakkal.

A zsidók királya expedíciókat finanszírozott, így többek között nemesfém bányák után kutató missziókat a Földközi-tenger térségében, sőt, azon is túl. Így jutottak el az atlanti-óceáni Heulva térségébe, ahol 70 kilométerrel a partoktól az ókori világ egyik legnagyobb bányáját nyitották meg. A Rio Tinto nevű helyen aranyat, ezüstöt, ólmot, vörösrezet és cinket termeltek ki. A Heulva környékén végzett legújabb ásatások izraeliták és főníciaiak jelenlétét mutatták ki: elefántcsontra, a shékel mérésére szolgáló súlyokat és közel-keleti kerámiára bukkantak. Ugyancsak ezt igazolták az Izraelben előkerült, Salamon korára keltezett ezüstáruk izotóp vizsgálatai is, amelyek szerint a felhalmozott nemesfémet eredetileg a mai Spanyolország területén bányászták.

Kingsley szerint arra is vannak bizonyítékok, hogy a sokat vitatott Tarsis – a Biblia szerint Salamon minden gazdagságának forrása – az tulajdonképpen nem volt más, mint a Rio Tinto. A területet már nagyon sok helyen keresték, így Izrael déli részén, a Vörös-tenger zónájában, Etiópiában, Tunéziában, Szardínián vagy épp a spanyolországi Cadíz mellett is.

– Sem Izrael, sem Libanon területén nem akadt számottevő arany és ezüst, a nemesfém forráshelye egyértelműen Tarsis földje. Hogy létezett, azt egy Kr. e. IX. századra keltezett, Szardínia szigetén talált főníciai felirat igazolja. Az ókori görögök Spanyolország déli részét Tartesszosz néven emlegették, ami az ő átiratuk volt Tarsisra. Rio Tintót még a XVII. századi térképeken is Salamon hegyeként jelölték – összegzi saját kirakósát Sean Kingsley. A szakember szerint a bibliai történelem, a régészet és a mítosz ez esetben összeért, hogy így felfedje az Ószövetségben ünnepelt, régóta keresett Tarsis földjét.

A brit régész tervei szerint kutatásairól jövő tavasszal az általa szerkeszett búvárrégészeti szaklap, a Wreckwatch hasábjain jelentet majd meg egy hosszabb tanulmányt.

Ha érdekli a történelem, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie! Ha pedig a tudományos cikkeinket keresi, azokat itt találja!

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg