Mire (nem) tanít Jézus?

Mire (nem) tanít Jézus?

Jézus jeruzsálemi bevonulását megjelenítő virágvasárnapi menet résztvevői a barkaszentelés után a debreceni Déri téren 2019. április 14-én (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ezeken a hasábokon a következő hetekben keresztény szemszögből fogunk gondolkodni nemzetünk és Európa jövőjéről, a közelgő európai parlamenti választások apropóján. Következtetéseink minden esetben harmonizálni fognak a történelmi egyházak tanításával.

Első pillantásunkat, húsvétra készülve, vessük a Názáreti Jézusra.

Mi, keresztények nem „a magunk módján vallásos” emberek vagyunk, hanem – ha szabad így fogalmazni – éppen fordítva. Nem gondoljuk, hogy ki tudnánk találni, ki is a Fennvaló, és mit is ad (ószövetségi kifejezéssel parancsol) nekünk. Tehát kutatjuk a kinyilatkoztatást, azaz a Szentírás értelmét.

A Názáretit szeretik afféle szirupos, jámbor ájtatoskodónak ábrázolni, ami teljesen félrevezető. Az evangéliumok Jézusa igen erőteljes, határozott, nem ritkán érdes modorú ember, aki keményen megmondta mindenkinek az igazat. Indulatos embert mutatnak az evangéliumok lapjai, aki nem takarékoskodott az erővel. Például kötélből ostort font, és kiverte a kereskedőket a jeruzsálemi templomból (rablók barlangjává teszitek, mondta nekik, s nyilván nem halkan). Megátkozta a terméketlen fügefát (amely el is száradt másnapra). Péternek, akit végül a többiek vezetőjévé emelt, azt mondta egyszer: „Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem arra van gondod, amit az Isten akar, hanem arra, amit az emberek akarnak.” Időnként elérzékenyült, például barátja, Lázár sírjánál könnyekre fakadt.

Flaszter 34. - A wellness az új feltámadás? | Magyar Hang

Dévényi István e heti vendégei: Balogh Gábor, az Alfahír munkatársa és Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója.

Jézus cselekedeteinek egyik alapvonása, hogy nem alkudott meg. Nem volt konform. Ezért vannak oly sokan, akik kissé idegenkednek Jézustól, miközben a követőinek gondolják önmagukat. Pedig a Názáreti következetesen volt nonkonformista. Nem szaladt a gazdag ifjú után, hogy no mindegy, jó ember vagy te, barátom, legfeljebb gazdagon követsz engem… Elvégre a gazdag ifjú minden ószövetségi parancsot gondosan betartott…

Az evangélium szerint háromféle életállapotú ember van:

1. A kereső, aki érzi, hogy szüksége van Valakire, akinek hiányérzete van, aki elégedetlen önmagával.

2. A találkozás Jézussal, Istennel. Ez a döntési helyzet: Vele vagy Nélküle?

3. A találkozás után.

Jézus nem mismásolt. Aki nem hitt, nem akart megtérni, sőt ellenállt az örömhírnek, azzal megszakította a kapcsolatot, sőt nem is kereste. Feltámadása után csak hívőkkel, tanítványokkal találkozott. Nem volt dolga azokkal, akik nem akarták követni, és mindegy, mi okból nem akarták követni. Nem jelent meg sem Kajafásnak, sem a Főtanácsnak, sem Pilátusnak, sem a názáreti zsinagógában (ahonnan kikergették), sem a jeruzsálemi templomban. A hitetleneknek nincs randevújuk a Feltámadottal.

A haben és a sein - kis böjti szóhatározó | Magyar Hang

Jó és alkalmas minden gyakorlat, amely felismerteti, hogy semmink sincs, ami örökké birtokolható volna, és azt is, hogy minden, amink van, nem a mi szerzésünk eredménye, hanem ajándék.

Nem igaz, hogy mindenki megtért, aki Jézussal találkozott. Persze egyfelől például Péter és András, Jakab és János a csodálatos halfogás után kivonták a hajókat a partra, és mindenüket elhagyva követték (Lukács 5,11). Másfelől (ugyancsak Lukácsnál, 8,26-tól) a Geráza vidékiek „mentek, hogy ők is lássák, ami történt. Jézushoz érve ott találták az embert, akiből a gonosz lelkek kimentek: a lábánál ült, felöltözve, ép ésszel, és megijedtek. A szemtanúk elbeszélték, hogyan gyógyult meg az ördögtől megszállott. Erre elfogta őket a félelem. Geráza vidékének lakossága ezért arra kérte, hogy menjen el, annyira féltek.” Jézus bárkába szállt, és elment. A gerázaiaknak sem jelent meg feltámadása után.

Európa a harmadik létállapotban van, azaz találkozott a Názáreti Jézussal, ismeri tanítását, csodáit, tisztában van a megváltás, az örök élet útjával. Európa mai lakosságának elsöprő többsége úgy döntött, nem kér a krisztusi megváltásból.

Európa ma megint választani kényszerül. Nem tiszavirág életű politikusok közül, hanem mély, egzisztenciális döntést kell meghoznia. Istennel vagy Isten nélkül? Európa jövőjét ez a választás határozza meg. A moszlimok bevándorlása olyan kihívás, amelyre határozott választ kell adni, és annak a válasznak az összes következményével együtt kell élni — vagy halni.

Európának lelki értelemben újjá kell születnie a következő években. Ez az újjászületés pedig csak akkor lehetséges, ha visszatér, visszatalál Istenhez. Ha a gerázaiak módjára a disznókondákat választja, akkor annak a következményeit is viselni kell.

A Publicisztika rovatban megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.