Egy kis romantika

Egy kis romantika

Fotó: Varga Judit Facebook-oldala

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Minden embernek, így közszereplőnek, magas hivatalt viselőnek is joga van a háborítatlan magánéletre. Egészen kivételes az olyan eset még a politikai, állami szférában is, amikor a nyilvánosságot kapott magánügy nem pusztán bulvárhír, hanem van közéleti vonatkozása.

Ilyen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének és a Fidesz korábbi vezető politikusának, egykori miniszternek a kapcsolata. Amely egybehangzó értesülések szerint Varga Judit aktív közéleti tevékenységének idejére is visszanyúlik. Windisch László egy olyan szervezetet irányít, amely a pártok gazdálkodását vizsgálja, és egy ideje rendszeresen megbírságolja az ellenzéki erőket, amellyel döntései széles körben vitatott jogszerűségétől, méltányosságától függetlenül is befolyásolja a politikai versengést. Varga Judit a legutóbbi időkig a Fidesz európai parlamenti listavezetői posztjának várományosa volt. Vagyis annak a kampánynak lett volna a kulcsszereplője, amelynek pénzügyi hátterét a Windisch László vezette szervezetnek kell górcső alá vennie.

Írhatja az ÁSZ, hogy az elnök nem keveri a munkát a magánélettel, ám a közbizalmat már a látszat is rombolja. Sokunk szemében az idézett kijelentésnek éppen annyi a hitele, mint a miniszterelnök vagyonnyilatkozatának vagy annak a szajkózott mondatnak, hogy ő és a kormánya nem foglalkoznak üzleti ügyekkel.

A vélhetőleg a jog betűivel nem megragadható összeférhetetlenségnek forma szerint az élet vetett véget a politikust elsodró kegyelmi botránnyal. A közbizalmat azonban ez már nem erősíti. Windisch Lászlónak szabadságában állt áldozatot hozni a szerelemért. Ha a tiszta helyzetet választja, lemond a megbízatásáról; aligha lennének megélhetési gondjai a versenyszférában. A történelem ismer hasonló eseteket, a múlt században volt például olyan brit uralkodó, aki a trón helyett a szerelmét választotta.

Persze nem a mai Magyarországon, hanem álomországban él, aki ilyesmit itt el tud képzelni. Egy rideg, illiberális rendszerben nincs effajta romantika. Csak álom, ahogy a tevékenységét mindenkor részrehajlás nélkül, pártatlanul, politikai befolyástól mentesen végző állami intézmény, közhivatal.