Kínzó kérdés a magyarokhoz

Kínzó kérdés a magyarokhoz

Ferenc pápa a Budapestre tartó repülőgépen 2021. szeptember 12-én (Fotó: Gulyás Balázs/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Hát ti mit mondotok, ki vagyok? Jézus kérdezi ezt a tanítványoktól, s e körül forgott Ferenc pápa beszéde tegnap a Hősök terén, az eucharisztikus kongresszus záró eseményén. A nekünk szegezett kérdésre adott válasz végső soron arra is feleletet ad, kik vagyunk mi egyenként és közösségként.

Ma a hatalom köreinek erre világos a válasza: aki őket követi, jó magyar és jó keresztény, az általuk vezetett nemzet az európai keresztény civilizáció védelmezője. A pápa nem ezt az állítást megerősíteni, ezt a küldetést igazolni érkezett, de nem is megkérdőjelezni, kikezdeni. Más ligában játszik, másik dimenzióban mozog, ám szavai, gesztusai nem hagytak kétséget afelől, hogy pontosan tudta, merre jár. A Lánchíd metafora vagy a Himnusz-idézet, az egyházi és világi vezetőkkel való találkozó a magyar nép, az itthoni hívek iránti megbecsülés kifejezése is volt.

Rólunk, hozzánk beszélt, de egy nemzetek feletti szervezet fejeként nemcsak rólunk, nemcsak nekünk, amikor például ezt mondta: „Az egyik oldalon ott van Isten logikája, amely az alázatos szeretet. Isten útja távol áll minden kényszertől, magamutogatástól és diadalittasságtól, mindig a másik javát keresi, egészen önmaga feláldozásáig. A másik oldalon viszont ott van az »emberi gondolkodás«, a világ logikája, amely ragaszkodik a megbecsüléshez és az előjogokhoz, a kedvező megítélést és a sikert keresi.” Vagy: „Nem abban áll a különbség, hogy ki vallásos, és ki nem. A lényegi különbség a valódi Isten és az énünk istene között van. Mennyire messze áll Ő, aki csendben uralkodik a kereszten, attól a hamis istentől, akitől elvárjuk, hogy erővel uralkodjon és elhallgattassa ellenségeinket! Mennyire más Krisztus, aki egyedül a szeretettel áll elénk, mint e világ hatalmas, győzedelmes és ajnározott messiásai!”

Ferenc pápa szavainak erejét nem az aktualitása, hanem az örökérvényűsége adja. Aki végig követte budapesti tartózkodását, a szertartást, tanúsíthatja: a Szentatyát sem a sikeresség hajszolása mozgatja, magas tisztsége embert próbáló szolgálat, fáradtan, de boldogan cipelt kereszt. Alázatos közvetítője annak az igazságnak, amelynek nem ő a forrása, s amely fölötte áll minden világi hatalomnak.

Ferenc pápa az Úrangyala imádságban azt kívánta, hogy legyünk mélyen gyökerezők és másokat tisztelők. Nagyon erős üzenetnek érzem: az elfogadás nem önfeladás, nem behódolás, az tud nyitott lenni mások felé, aki szilárd hittel, identitással jár a földön.

Szelíden szegezi nekünk a kínzó kérdést a pápa. Mit gondoltok, tényleg ilyenek vagytok, magyarok?  

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Ki lesz a nyerő? – Magyar Hang-ajánló

Legfrissebb cikkeink

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom