Bohóc, futóbolond, áruló, szarházi és nőverő. Többek között így jellemezték a Népszava riporterének a dél-dunántúli falvakban Magyar Pétert, a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből kiperdülő jogászt az ottaniak. A tucatnyi település mintegy száz lakójának megszólaltatását összesűrítő cikk a Magyar-jelenség egyik fontos elemére mutat rá. Jelesül arra, hogy az urbánus, jellemzően ellenzéki közegben aratott elképesztő népszerűség ellenére azon a bizonyos körúton túli „másik Magyarországon” a tornacipős, slimfit inges Magyar kivetített hologram csupán. Persze, ő maga gyakran elmondja, hogy szülők vettek jegyet a külföldre költözött gyerekeiknek, hogy jöjjenek haza a zászlóbontására, és hogy a legkisebb falvakból is kap biztató üzeneteket. Ez még akár igaz is lehet, de hát csak Péterből volt két olyan a közelmúltban (Jakab és Márki-Zay), aki azzal vétette észre magát az ellenzéki közegben, hogy mágnesként vonzza a lájkokat és kattintásokat a falvakból, a „narancsvidékről”. Ám míg a lájkhoz elég egy csípős parlamenti odaszólás, a kattintást pedig az ATV stúdiójából eleresztett poénnal is össze lehet hozni, a szavazat megszerzése már nehezebb eset. A kisbolt előtt és a kocsmapult mellett állókért kell harcba szállni és nem főműsoridőben, vagy előre időzítve, hanem minden nap. Már ha van még kocsma és kisbolt. Természetes, hogy ebben a versenyben egy olyan szereplő, aki másfél hónapja még a saját pártalapítását is egy rossz viccnek gondolta, le van maradva egy tizennegyedik éve szisztematikusan építkező és hűbérbirtokára a jogállami kereteken túllépve is vigyázó állampárttal szemben.
Hogy ebben a küzdelemben mit segíthet neki a Völner-Schadl-ügyben beígért, mindent borító hangfelvétel, az erősen kérdéses. Mert persze: ha két miniszter hangján halljuk azt, hogy egy harmadik kollégájuk miként piszkált bele az egyik elvileg független hatóság munkájába, hogy mentse a bőrét, az hatalmas botrány, nyilván. De ahol a falu kisboltja előtt arról folyik a szó, hogy vajon ki lophatta el a hűtőmből a kolbászt, vagy ahol huszadika után már anyagi gondot jelent bejutni a megyeszékhely kórházába orvosi vizsgálatra, ott aligha fognak felháborodni azon, hogy akkor mibe is nyúlt bele egy bizonyos Tóni.
Persze, a „másik Magyarországon” a jelenlegi ellenzéki pártok is pont olyan hologramnak számítanak, mint Magyar Péter. Nem szedem sorba, hogy melyiküknek hány éve lett volna arra, hogy ezen változtasson. Értelmiségük és kézből etetett elemzőik is ezért olyan feszültek, amikor Magyar Péter szidják. Azért utálják őt, mert az ő lájkjaik és kattintásaik most nála kötnek ki. De hogy ebben a versenyben a szavazatokért kellene megküzdeniük, azt talán már el is felejtették.
Iratkozzon fel reggeli hírlevelünkre, melyben az elmúlt 24 óra és az előttünk álló nap legfontosabb híreit gyűjtjük csokorba, ráadásképp elolvashatja napindító közéleti jegyzetünket, a koffeint. Pár perc az egész, és tájékozottan, felvértezve kezdheti napját!
