Ki hallott már dzsinntüdőről? – az újra kiadott A kétbalkezes varázslóról

Ki hallott már dzsinntüdőről? – az újra kiadott A kétbalkezes varázslóról

Békés Pál (Fotó: Kaiser Ottó. Wikipedia.)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Akár a Harry Potter-könyvek magyar előfutáraként is tekinthetünk Békés Pál első meseregényére. A kétbalkezes varázsló negyven éve, 1983-ban jelent meg, idén pedig kijött a Jelenkor életműsorozatában is. Amennyire J. K. Rowling hőse britnek bizonyult, annyira lesz magyar a 2010-ben elhunyt Békés varázslója, Fitzhuber Dongó. Rögtön az elején a mágusiskolában is találjuk magunkat, ahol olyanok okoznak számára kényelmetlen perceket, mint egy szemtelen dzsinn a palackban, vagy Sigismund, a sárkány. Rögtön ki is derül viszont, hogy a hétfejű fenevad sem olyan rémisztő: hétköznapi neve ugyanis Kis Rezső, a háta mögött pedig minden varázslótanonc nevet rajta. Szórakoztató neveknek később sem leszünk híján: Első Badar király lányát például Lanolinnak hívják, minden idők legrettegettebb boszorkányát Irma néninek, és mind együtt élnek a Nimbusz Endre Bertalan utcai lakótelepen. A hetvenes-nyolcvanas években népszerűnek számított a gyerekeknek szóló művekben ez: a Hahó, Öcsiben is a fürdőszobába zárták be a Balogh család legfiatalabb tagját, hogy ott aztán felbukkanjon a két mesebeli törpe, Kököjszi és Bobojsza. A kétbalkezes varázsló is azt érzékeltette a nyolcvanas évek elején, hogy a varázslat elképzelhető akár a legszürkébb panelsorok között is.

Itt indul saját meséjük felkutatására az ügyetlen varázsló, Dongó, illetve a lakótelepi kissrác, Éliás Tóbiás. Fel is fedezik Első Badar királyságának maradványait: az udvart szanálták, tagjait lakótelepre költöztették. Ha pedig mindez nem lenne elég áthallásos, a megcsúfolt uralkodó ki is mondja: „Igyekeztünk elvegyülni, a munkahelyünkön csendben meghúzódunk, mindenkihez kedvesek vagyunk, nehogy különcnek, netán osztályidegennek tartsanak.”

A könyvben persze nincs sok ilyen, az élvezeti értéket elsősorban nem a hasonlók, hanem a kreatívan megrajzolt karakterek, másrészt a nyelvi humor jelentik. „Hát maga az? A híres? A nevezetes?” – kérdik például az idős boszorkától, mire ő csak bólint: „mindkettő”. Máskor a teljes fejezet csupán annak a megismétlése lesz, amit a címbe emelt összefoglalóban olvastunk: „Fitzhuber Dongó mindennek ellenére elhatározta, hogy marad.” Dzsinntüdőről épp olyan valószerűen hallunk ebben a történetben, mint a Nagy Kulcsmásolóról. Akinek falán ilyesmiket látni: „ölnyi városkulcsok és körömhegynyi emlékkönyvkulcsok, orosz, német, angol és franciakulcsok, violin- és basszuskulcs, a rejtély kulcsa, kulcscsontok, kulcsemberek, kulcskérdések, sőt a sarokban egy progresszív adókulcs.”

A Harry Pottert emlegettük ugyan, de itt azért jóval gyerekbarátabb a fantasy: főellenségként is a Csőgörénnyel kell szembeszállni, illetve a hadrendbe szerveződő szemeteskukákkal. A fájóan korán elment Békéstől máig a Félőlény a legismertebb, joggal. De negyven év elteltével is érdemes elővenni olyan korai munkáit, mint amilyen A kétbalkezes varázsló volt. Rátkai Kornél játékos, szerethető rajzai is csak emelik a kötet élvezeti értékét.

Békés Pál: A kétbalkezes varázsló. Jelenkor, 2023, 3499 Ft

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/49. számában jelent meg december 8-án.