Féktelen mesélőkedvvel a felnőtté válás nehézségeiről

Féktelen mesélőkedvvel a felnőtté válás nehézségeiről

Elisabetta Gnone: Olga, a papírlány 3. – Talányka

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A fiatalság nem életkortól függ. Ez a Pablo Picasso-idézet a Móra Papírlány-sorozatában megjelent legújabb kötet, a Talányka mottója.

Ez az olasz írónő, Elisabetta Gnone által jegyzett széria harmadik része, amely azonban az előző kettő – A különleges utazás, illetve a Jum, a sötét szerzet – ismerete nélkül is olvasható. (Igaz, az előző két Papírlány-sztorit sem érdemes kihagyni.) Az előző könyvekből ismert Olga Papel ezúttal is, mint korábban, mesél. Ezt jól is teszi, hiszen ő olyan lány, aki, ha mesélni kezd, „a körülötte lévők hegyezni kezdik a fülüket, a közeli házak ablakait szélesre tárják, a környező udvarokban lévő zsibongás elül, arcok bukkannak elő a frissen teregetett ruhák mögül”. A nádszálkarcsú, papírvékony, 12 éves gyerek ezúttal Talányka történetét mondja el egy félresikerült kirándulás során. A mese elsősorban az Olgával és társaival tartó Minnának szól, egy olyan kislánynak, aki retteg a felnövéstől.

Talánykára minden ruha nagy, ha pedig menekülni akar a valóság elől, beleugrál a festményekbe. Nehezen találja helyét a világban, menekülne a felelősségvállalás elől, és minden erejével azért küzd, hogy gyerek maradhasson.

Gnone a tőle megszokott finom, szellemes és végtelenül empatikus történetben beszél a felnőtté válás nehézségeiről, levonva a következtetést: felnőni azt jelenti, hogy megőrizzük magunkban a gyermeket. Ahogy a nemrég elhunyt csodálatos író, Böszörményi Gyula fogalmazott tavasszal megjelent kritikájában: az Olga, a papírlány „három kötete nem csupán három remek, fantáziadús és varázslatos mese, de egyben mindegyik egy-egy terápiás történet, mely észrevétlenül gyógyítja a gyermeki, és meggyőződésem, hogy a felnőtt lelkek sérüléseit is”. Böszörményinek – akinek az olasz szerzőéhez hasonló, fantasztikus mesélőkedve könyvei révén szerencsére ezután is velünk marad – ezúttal is tökéletesen igaza van. A Papírlány-történetek felnőtteknek ugyanúgy ajánlhatók, mint kisebbeknek. Közösen olvasni őket pedig talán a legszórakoztatóbb.

Elisabetta Gnone: Olga, a papírlány 3. – Talányka. Móra, 2022. 3499 Ft

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/34. számában jelent meg augusztus 19-én.