A Kis magyar borsznobkalauz küldetése a bor mint élvezeti cikk, mint nemes nedű visszavétele azoktól, akik azt pusztán státuszszimbólumként, rongyrázásuk eszközeként nyelik.
Könyvesház
Minden, ami könyv és irodalom
Épp azért, mert akik nem az elvárás szerint írtak, azok számára minden publikációs lehetőség megszűnt – mondott egy meglepőt lapunknak adott interjújában Kabdebó Lóránt irodalomtörténész.
Ősi János legújabb regényében 1920-ba és a dualizmus idejére utazott vissza. Árulás, gyilkosság, traumák, nemzetiségi ellentétek. És a kérdés: történhetett volna másképp?
Egy könyv a tekintélyelvű rendszerek születéséről és természetrajzáról, Orbán illiberalizmusán, Putyin autokráciáján, Trump Twitter-kormányzásán, és Hszi Csin-ping hitelközpontú gyarmatosításán keresztül.
Lapunk alkalmi szerzője, Haklik Norbert kortárs magyar szerzők köteteit veszi, fiatalokét és pár éve elhunyt írókét egyaránt.
Összeszedtünk néhány kötetet, amelyeket szívből ajánlunk olvasóinknak a kínálat mustrálása közben.
Időnként nem is a költőt olvassuk, évezredes próféciák zengenek vissza, máskor kortárs alkotók kerülnek megidézésre.
A Tanácsköztársaság államfőjét, Garbai Sándort a kortársak „festett bábnak”, az „előtér szemfényvesztő keresztény bohócának”, „díszgójnak” tekintették.
A hangyákat mindenki ismeri, és valójában senki sem ismeri igazán. Hogy konkrétan mit csinálnak, pláne a házainkban, amikor nem látszanak, mert visszatértek a ki tudja, hol lévő fészkükbe, arról igazából fogalmunk sincs.
Adam Grant könyve mindenekelőtt arra bátorítja az olvasót, hogy engedje el azokat az ismereteket és nézeteket, amelyek már nem tesznek jó szolgálatot neki.
Szűcs Péter első regénye azokról az élethazugságokról szól, melyek eltéríthetnek önmagunktól.
Érdekes könyv, csak arra nem jó, amire a szerzője szánja – így vonható konklúzió A táplálkozás százmillió éves története című könyvről.
Olivier Sibony műve útmutatóul szolgál ahhoz, hogy elkerüljük a leggyakoribb döntéshozatali csapdáinkat.
Az egész világ könnyeivel küszködve nézte 1989. november 9-én a berlini közvetítést a tévében, és sokan hihették azt, hogy többé már csak a múltról lehet az embereket elválasztó falakról szóló könyveket írni. Szép remények.
Könnyű a dolgunk, ha három mondatban össze kívánjuk foglalni Max Porter bemutatkozó regényének történetét.