Ha a Kászim Szulejmáni iráni tábornok elleni csapás tervéről egyeztetett volna a kongresszussal, akkor a demokrata pártiak kiszivárogtatták volna azt a „fake news sajtónak” – ezzel magyarázta Donald Trump, hogy miért tartották titokban a támadást.
Az amerikai elnök csütörtök este az ohiói Toledo városban tartott kampányrendezvényén – az MTI beszámolója szerint – élesen bírálta a washingtoni képviselőház demokrata párti politikusait, amiért őt támadják a súlyos feszültségeket eredményező dróncsapás miatt. Szavai szóltak annak is, hogy a demokrata párti többségű képviselőház olyan, egyébként nem kötelező érvényű határozatot fogadott el, amely korlátozná a hatalmát egy Irán elleni esetleges újabb csapásmérést illetően.
– Azt mondják, be kell jönnöd engedélyt kérni a kongresszustól, el kell mondanod nekünk, hogy mit akarsz csinálni, így majd felhívhatjuk a kint várakozó „hamis hírek” képviselőit és kiszivárogtathatjuk nekik – karikírozta a helyzetet Trump. Hangsúlyozta, hogy nem is lett volna praktikus az egyeztetés, hiszen a döntést „egy másodperc töredéke alatt” kellett meghoznia. Ráadásul szerinte a Demokrata Párt egyes tagjainak „inkább Szulejmáni kegyetlen bűncselekményei miatt kellett volna háborogniuk”.
Iráni katonai vezetők: Ez még csak a kezdet | Magyar HangKászim Szulejmáni múlt pénteki likvidálása miatt komoly konfliktus bontakozott ki a két ország között. Iráni felső vezetők már napok óta válaszcsapással fenyegettek, majd Irakban lévő amerikai bázisokat lőttek rakétákkal. Az iráni Forradalmi Gárda az ellencsapás kapcsán az állami IRNA hírügynökségben kiadott nyilatkozatában azt írta: „Figyelmeztetjük Amerika minden szövetségesét, aki rendelkezésére bocsátotta saját területén lévő bázisait, hogy Irán célpontnak fog tekinteni bármilyen területet, ahonnan támadó cselekményt indítanak ellene”.
Donald Trump pedig csapássorozatról beszélt abban az esetben, ha Kászim Szulejmáni tábornok meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítanak amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Az elnök Twitteren az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett, s Washington erre válaszul a túszok számával megegyező, vagyis 52 iráni célpontot bombázott.
