Tovább perzseli Észak-Amerika nyugati partját a hőség. Az elviselhetetlenül magas hőmérséklet minden bizonnyal több száz ember halálához vezethetett, és az elmúlt napokban egy kutató szerint több mint egy milliárd kagyló és rák főhetett meg saját páncéljában. Ám még mindig nem ért véget a természeti csapás: újabb hőmérsékleti rekordok dőlhetnek meg, ezúttal az Egyesült Államokban, a sivatagos Nevada államban.
Bár Las Vegasban csütörtökön is rekordközeli 44 Celsius fokot (111 Fahrenheit) mértek, nem kizárt, hogy a hétvégén beállhat vagy akár meg is dőlhet a városi, 47 fokos, illetve az állami 52 fokos melegrekord is. A valaha volt legmagasabb hőmérsékletet 56,7 fokkal a Nevada és Kalifornia határán lévő Halálvölgyben mérték 1913-ben, ám ezt az értéket többen megkérdőjelezik, ezért a hitelesített melegrekordot szintén a Halálvölgyben, 2013-ban mért 54 Celsius (129,2 Fahrenheit) tartja.
Emlékeztetőül: a kanadai melegrekordot éppen a napokban mérték Lytton kisvárosban, 49,5 fokot, majd, miután a környező növényzet teljesen kiszáradt és lángra kapott, a városka egy bozóttűzben majdnem teljes egészében el is pusztult.
A hétvégén az előrejelzések szerint akár 48 Celsius fok is lehetséges Las Vegasban, a Halálvölgyben pedig 53. Ez már megközelítené az abszolút amerikai melegrekordot, ráadásul ez csak a levegő hőmérséklete, a földközeli hőmérséklet a 60 fokot is meghaladhatja majd (Lytton esetében ez 63 fok volt, ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk).
A hőség nem korlátozódik kizárólag Nevadára (térkép itt). A szomszédos államokban szintén nagyon magas értékeket mértek és jeleznek előre, így Kaliforniában vagy Új-Mexikóban is. A jelenség oka a hőkupola, ami nagyjából azt jelenti, hogy egy széles kiterjedésű, mozdulatlan levegőjű anticiklon van jelen, pont úgy, ahogy Magyarországon is, csak kicsiben. A tudósok szerint az ilyen anticiklonok kialakulásának az esélye a klímaváltozás előrehaladásával együtt egyre nagyobb, gyakorlatilag hozzá kell szoknunk, hogy a nyaraink ilyenek lesznek.
Tavalyi cikkünkben Mika János éghajlatkutató is az anticiklonok előfordulásának gyakoriságát jövendölte Magyarország területére, így aztán lehetséges, hogy amit most nyáron extrém hőhatásnak élünk meg, a jövőben megszokottá fog válni. Kérdés, hogy fel tudunk-e illetve fel akarunk-e készülni erre még időben építkezési, közlekedési és étkezési szokásaink megváltoztatásával, illetve megpróbáljuk-e megelőzni a bajt a zéró kibocsátás minél hamarabbi elérésével. Az EU klímastratégiája szerint ezt 2050-re kéne elérni, ám Christina Figueres (a Párizsi Klímamegállapodás egyik legfőbb létresegítője) könyve, a Jövő, amelyet magunknak választunk szerint ha nem változtatunk semmin, akkor egyáltalán nem lesznek szokatlanok a 42-43 fokos nappali hőmérsékleti maximumok sem, míg a jelenleg is nagy hőségnek kitett területeken, mint például a Közel-Keleten, a nappali 60 fokok sem lesznek elképzelhetetlenek. Ekkor már késő lesz tenni valamit a klímánk megőrzése érdekében.
