Másfél órája volt az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó hat politikusnak arra, hogy hat témában kifejtsék véleményüket az úgynevezett csúcsjelölti vitában. Az Európai Parlament brüsszeli plenáris üléstermét hatalmas stúdiónak rendezték be a belga Nico Cué (Európai Baloldal), a német Ska Keller (Zöldek), a cseh Jan Zahradil (Konzervatívok és Reformerek), a dán Margrethe Vestager (Liberálisok), a német Manfred Weber (Európai Néppárt) és a holland Frans Timmermans (Szociáldemokraták) „összecsapására”. Közülük az lesz következő bizottság elnöke, akinek a legtöbb mandátumot nyeri el a pártcsaládja. Azonban a végső döntést majd a tagállamok hozzák meg, ők szavaznak róla, tehát elvileg lehetséges az is, hogy valaki más lesz a befutó. Azonban mivel az Európai Parlamentnek is meg kell szavazni az új elnököt, így akár a parlament is vétózhat, ha más lesz a tagállamok jelöltje.
A vitában komoly érdekütközésekre nem volt idő, bár a politikusok igyekeztek legnagyobb riválisaikon elhelyezni egy-két oldalvágást, de az este végig kulturált mederben zajlott. Erős szavak, kijelentések azonban így is elhangoztak. Nico Cué például azt mondta, hogy Európa a bankoké és a csalóké. Zahradil szerint olyan EU-ra van szükség, amit jobban decentralizálunk és a bizottságnak nem lenne szabad kioktatnia a tagállamokat. „Kevesebbet, de jobban” – így sűrítette mottóba a programját.
Az első téma a migráció volt, ahol Timmermans tűnt a leghatározottabbnak; azt mondta, hogy ha Közép- és Kelet-Európa visszautasítja a szolidaritást, akkor olyan helyeken jelenhetnek meg ismét a határok, ahol nem szeretnénk. Ennél a témánál többen is elmondták, hogy Afrika segítése kulcskérdés, valamennyien egyetértettek a külső határok megerősítésével és a visszafogadási egyezmények megkötésével. Ugyanakkor Cué arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt a folyamatot nem lehet inváziónak nevezni, mert Európa lakosságának fél százaléka bevándorló.
Megerősíti a határok védelmét az Európai Unió | Magyar Hang
A Frontex feladata lesz, hogy támogatást nyújtson az illegális bevándorlók azonosítása és visszaküldése terén, ha azt kéri egy tagállam.
A fiatalok munkanélküliségéről szóló vitában Timmermans azt javasolta, hogy az Erasmust terjesszék ki valamennyi fiatalra, vezessék be az uniós minimálbért, ami az átlagbér 60 százaléka legyen és 16 éves kortól szavazhassanak a fiatalok. (Az uniós minimálbér kérdését egyébként a magyar kormánypárti szavazók negyede is fontosnak tartja.) A holland politikus aktív volt a környezetvédelmi témában is, a zöldeknek és a baloldaliaknak konkrét szövetséget ajánlott a következő öt évre, közös környezetvédelmi politika kidolgozását és megvalósítását indítványozta. Konkrét javaslatot is tett, például, hogy adóztassák meg a kerozint. Cué szerint a szennyezés 70 százalékáért a multicégek felelősek, ezért velük szemben kell fellépni. „Ne mondjuk, hogy nincs pénz, ha a bankok megmentésére volt több milliárd euró” – húzta alá az Európai Baloldal jelöltje.
Ezt követően az igazságosság és méltányosság az adózásban témakörben „csaptak össze” a politikusok. Vestager például arról beszélt, hogy vannak olyan nagy cégek, amelyek egyáltalán nem fizetnek adót, mert Írországban, Hollandiában, Luxemburgban, Belgiumban vagy Máltán folyamatosan úgy alakítják az adószabályokat, hogy ezt meg lehessen tenni. A dán politikus szerint digitális adózás és közös társasági adóalap kell, valamint az, hogy ott adózzanak a cégek, ahol a tevékenységüket folytatják. Timmermans csatlakozott ehhez, leszögezve, hogy ez az adó minimum 18 százalék legyen.
Ki védi meg az európai szavazót? | Magyar Hang
A májusi EP-választások idején is szabadon, az üzemeltetők felelősségre vonása nélkül terjedhetnek majd az álhírek és dezinformációk a közösségi oldalakon.
A külpolitikai kérdésekben többen támadták Manfred Weber javaslatát, hogy szakítsanak az egyhangú döntésekkel, legyen elegendő a minősített többség. Weber szerint az tarthatatlan, hogy például Líbia, vagy Venezuela esetében 4 hétig tartott, amíg válsághelyzetben az EU-nak közös álláspontja lett. Ska Keller szerint összefogásra van szükség ezen a téren, mert Európa az emberi jogok és a béke egyik őre a világban, ugyanakkor le kell számolni azzal, hogy tagállamok diktatúráknak küldenek fegyvereket, amelyekkel azok fenntartják elnyomó rendszerüket. Timmermans ehhez a témához annyit tett hozzá, hogy akik Putyinban hisznek, azok Európa ellen vannak.
A jelenleg a versenypolitikáért felelős biztosként tevékenykedő Margrethe Vestager a kereskedelem oldaláról közelítette meg a kérdést, mert az EU a világ legnagyobb kereskedelmi blokkja, és ezt sokkal határozottabban kell képviselni. Kifejtette, szabadkereskedelem helyett értékalapú kereskedelemre van szükség, ahol számít az, hogyan bánnak a partner országban az állatokkal, vagy hogyan állnak az emberi jogok kérdéséhez.
Az utolsó téma a populizmushoz, euroszkepticizmushoz kapcsolódott, itt már előkerült Orbán Viktor és kormánya is. Ska Keller például azzal érvelt, hogy a nacionalizmus az, ami megosztja az EU-t és az Európai Néppártnak el kellene döntenie, mit akar saját populista pártjaival, például Ausztriában vagy Magyarországon. Timmermans ugyanakkor beismerte, hogy a jelenlegi politikai elitnek is van felelőssége abban, hogy a választóik elfordultak tőlük és most a szélsőségesekre szavaznak. Mint mondta, alternatívákat kell biztosítani a polgároknak, ehhez konstruktív pártok kellenek. Cué szerint az egység létezett, de most rogyadozik. Ennek oka a déli országok polgáraival szembeni megszorító intézkedések, vagy például – idézzük – „az olasz és a magyar fasiszták”. Ugyanakkor dönteni kell szerinte, hogy a piac vagy a polgárok kerüljenek-e az első helyre.
A fideszesek kétharmada csatlakozna az Európai Ügyészséghez | Magyar Hang
A Publicus mérése szerint az MSZP-Párbeszéd megelőzte a Jobbikot, az LMP pedig küszöb alatt van.
Manfred Weber kiemelte: az Európai Néppárt az alapító ereje az uniónak. De az egoizmus visszatért, most azok ellen kell fellépni, akik szét akarják zúzni Európát. A britek is azért léptek ki, mert nem érezték, hogy ez az ő Európájuk is. Ezenkívül kell egy új jogállamisági mechanizmus is, amely megvédi az értékeket. Zahradil más véleményen volt, úgy gondolja: nem Európát kell megvédeni. Szerinte a hétköznapi emberek már belefáradtak az integrációba, mert Európa túlzottan beavatkozik az emberek életébe.
Hogy ki lesz az Európai Bizottság elnöke november elsejétől, az talán már május 28-án, tehát két nappal a voksolás után kiderül. Erre a napra ugyanis Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke egy rendkívüli csúcsot hívott össze, ahol a választások utáni teendőkről beszélnek az állam- és kormányfők.
