Mintha az elmúlt időszakban változott volna a magyar diplomáciai kommunikáció Ukrajna orosz inváziójával kapcsolatban. Ezt vélte sejtetni Orbán Viktor múlt heti évértékelő beszéde, és egyre többször hangzik el kormányzati, fideszes oldalról, hogy „elítélik Oroszország katonai agresszióját és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemre”. Eddig Novák Katalin államfő alakította a „jó zsaru” szerepét, ő volt Orbán Viktor helyett Kijevben, de Varsóba is ő látogatott el több alkalommal, legutóbb a napokban a Bukaresti Kilencek örvén a demokrata Joe Biden amerikai elnökkel is találkozott.
Közben régi-új játékosok is csatlakoztak a magyar külpolitikai diskurzushoz. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a veterán motorosnak számító fideszes külügyér, Németh Zsolt Hogyan nyerhetjük meg a következő évtizedet? címmel írt vitaindítót a Mandineren. Ebben olyanokról írt: „Fenntartással kell kezelni azokat a feltevéseket, hogy a Nyugat hanyatlik, globális kihívói pedig erősödnek. Az Ukrajna elleni orosz agresszió – és a vele párhuzamosan zajló többi esemény – minden tekintetben ennek az ellenkezőjét jelzi. Oroszország azért folyamodott totális erőszakhoz, mert a 2010-es évekre elvesztette azt a képességét, hogy puhább eszközökkel ellenőrzése alatt tartsa Ukrajnát. Abban bízott, hogy katonailag még ki tudja köszörülni ezt a csorbát, de a háború bebizonyította, hogy immár erre sem képes. Az Egyesült Államok egyrészt a legkevésbé sem fél Ukrajnát katonailag támogatni, másrészt a bevetett újabb és újabb orosz haditechnológia rendre elmaradottnak bizonyul az önmagából csak morzsákat mutogató amerikaival szemben.”
Legújabban vasárnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentkezett be azzal, hogy ukrán sportdiplomáciai kérésre Magyarországon, közelebbről az ukrán határhoz közeli Kisvárdán játssza le Észak-Macedóniával szembeni hazai világbajnoki selejtezőjét az ukrán női kézilabda-válogatott. A mérkőzés felmerülő költségeit pedig a magyar állam állja.
Vajon ezek az „új hangok” mennyiben jelentenek „finomhangolást” a magyar diplomáciában? Várható-e valami markánsabb fordulat a témában. Erről is beszélgettünk Ukrajna legújabb, totális orosz inváziójának első évét összegző Reptér című műsorunk adásában Vörös Szabolccsal.
– Én Németh Zsoltot kivenném a rendszerből, régi motoros fideszesként úgy sejtem, van annyi autonómiája, hogy ő jóváhagyás nélkül megjelentethet egy ilyen írást. Novák Katalin esetében beszélhetünk erről a „jó zsaru, rossz zsaru” attitűdről, ám aki bármennyire is járatos a magyar belpolitikában, az tudja, hogy nincs két rendőrőrs. És ha igaz az, amit maga az államfő mond, hogy hetente jár raportra a szomszédba, azaz a Sándor-palotából a Karmelitába, akkor nem tudom, milyen önálló diplomáciai vonalakról tudnánk beszélni. Kétségtelen, ő egy européer kommunikációs vonalat képvisel, de ha tisztában vagyunk a magyar köztársasági elnökök jogköreinek korlátaival, akkor nehéz komolyan venni a mindenkori magyar államfőt. A kijevi útja dicséretes volt, az ukrán sajtó is pozitívan írt róla, de rajta kívül olyan emberek érkeztek akkor is oda, akik saját országukban a legfőbb hatalommal bírnak. De az elmúlt időszakból is jól látszik, hogy ahol Magyarország lába alatt forró a talaj, oda egy nem annyira durva magyar külpolitikai kommunikációt képviselő államfőt küldik – mondta Reptér című műsorunkban a Válasz Online újságírója.
A frontvonalat is megjárt riportertől, már csak személyes élményei miatt is arról is érdeklődtünk, hogy magyarként milyen tapasztalatai voltak például arról, hogy mit gondolnak a hétköznapi ukránok a magyarokról, vajon különbséget lehet-e, tudnak-e tenni a kormányzati kommunikáció és az átlagemberek tettei között. „Paradox módon, nekem a kezemre játszott, hogy én magyar vagyok. Megnyugvással konstatálták, hogy léteznek olyan magyarok is, akik nem feltétlenül osztják a magyar kormány és diplomácia véleményét a háború ügyében. Szerencsére azért, ha kicsit belemegyünk a dolgokba, elválik a magyar emberek és kormányzati politika szintje, ugyanakkor tényleg kontraproduktív, amit ez ügyben immár egy éve visz a magyar diplomácia. Már csak a kárpátaljai magyarok sorsa miatt is, akik közül valóban estek el jó páran, ahogy azt Orbán Viktor is hangsúlyozni szokta. Csak azt nem értem, ha az ő sorsuk fontos, és fontos kell, hogy legyen, akkor miért nem látjuk be azt, hogy a jelenlegi magyar kormányzati álláspont egyáltalán nem arra mutat, hogy nekik majd jobb lesz ott Kárpátalján” – mondta lapunknak Vörös Szabolcs.
Külpolitikai háttérműsorunk eleinte mindenki számára elérhető, a későbbiekben pedig előfizetőink számára hallgatható. Ha szívesen követnék adásainkat, kérjük fizessenek elő a Magyar Hangra, hiszen lapunk kizárólag az olvasóknak és a támogatóknak köszönhetően működik. Aki idő- vagy helyhiány miatt nem a nyomtatott változatot választaná, előfizethet a Magyar Hang Pluszra, és olvashat minket online is. Fizessenek elő, támogassák a Magyar Hangot, kövessenek bennünket a Facebookon és iratkozzanak fel a YouTube-csatornánkra.
