Noha a magyar kormány teljes mellszélességgel tolja, nem jár semmilyen komparatív előnnyel az, hogy akkumulátor-gyár nagyhatalmat akarnak faragni az országból – mondta lapunk Reptér című műsorában Matura Tamás. A Budapesti Corvinus Egyetem Kína-kutatójával többek között a Magyarországra telepítendő kínai akkugyárak kérdéséről is beszélgettünk. Erről szólva Matura Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy sajnos szinte semmi sincs meg nálunk a gyártáshoz szükséges feltételekhez. Rengeteg, egy Paks 3-nak megfelelő mennyiségű energiára lenne szükség, az előállításhoz szükséges nyersanyagokkal nem rendelkezünk, de munkaerő sincs hozzá, így nagy valószínűséggel az is sejthető, hogy ezekben az új gyárakban külföldi, nagy többségében ázsiai munkaerő fog majd dolgozni.
– Mégis miért tolja ezt a magyar kormányzat? Mert bement egy szerintem olyan, egyre szűkülő és talán zsákutcába, ami a működőtőke importon alapúló gazdasági növekedésen alapul, de az az igazság ezzel 2010 táján már fel kellett volna hagyni. Rég tovább kellett volna lépnünk a tudáson, kutatás-fejlesztésen és innováción alapú gazdaság irányába, de ezt nem tettük meg. És az a baj, hogy minél mélyebben bemegyünk ebbe az utcába, annál nehezebb visszafordulni, mert beleragadunk ebbe a viszonylag alacsony hozzáadott értékű termelésbe, ahol viszonylag alacsony kell tartani a béreket, a forint árfolyamát, amiből nincs vásárlóerő és nem lesz pénz az oktatásra sem – összegzett lapunknak Matura Tamás. Szerinte azt is fontos megérteni, hogy ezek a bejelentett beruházások nem azt jelentik, hogy aktatáskában behozzák a pénzt az országba, hanem a befektetések nagy része olyanokra megy el, mint például a precizíós gyártósorok, amiket nem Magyarországon és nem mi építünk, készítünk.
Kérdés az is, hogy vajon Kínának van-e olyan konfliktusa a világban bárhol, ami ilyen vegyianyag-lerakat miatt alakult ki. Az egyik legnagyobb félelem az akkugyárakkal szemben ugyanis a környezetkárosító hatások, amelyeket például már itt lévő dél-koreai gyárak esetében is tapasztalták. „Én nem tudok olyan konfliktusról jelenleg Kínával szemben, ami vegyanyag-lerakat miatt alakult volna ki” – mondta a Kína-kutató megjegyezve azt is, hogy egy befektető annyira tud szennyezni, amennyire a befektetés helyszínének kormánya „engedi” azt számára. – Egy tízmilliós bírás egy dollármilliárdos befektetés esetében például nem túl nagy elrettentő erő – érzékeltette az aránykülönbségeket Matura Tamás.
Reptér című műsorunkban arról is beszéltünk, miért érzik olykor már kellemetlennek azt maguk a kínaiak, hogy a magyar kormány az érdekükben lobbizik. De szó volt arról is, mi az esélye annak, hogy Kína megtámadja Tajvant? Mekkora a kínai haderő aktuális potenciálja? Miért kulcskérdés az Egyesült Államok és Peking számára a 23 millió lakosú sziget? Mi az a csipháború? Volt-e valaha ilyen rossz a viszony Amerika és Kína között, mint most? Hidegháború zajlik-e Washington és Peking között? Hova tegyük az olyan nyugati keménykedéseket, mint amit korábban a kínai Huawei-jel, vagy most a TikTokkal csinálnak? A teljes beszélgetést alább tudják meghallgatni:
