Az orosz-ukrán háború kitörése óta az Európai Unió 11 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben, ezek főleg a kőolaj-, a szén- és az acélipart érintik. Ezzel párhuzamosan az EU 34 nyersanyagot kritikusan fontosnak minősített az európai gazdaság számára: többek között a nikkelt, az alumíniumot, a rezet és a platinacsoport fémjeit. Az Investigative Europe elemzése alapján 2022 márciusa és 2023 júniusa között az EU nikkelt 3,77 milliárd, alumíniumot 3,42 milliárd, rezet 2,61 milliárd, platinacsoportbeli fémeket 1,66 milliárd, titániumot pedig 500 millió euró értékben vásárolt Oroszországtól.
A világ legnagyobb titániumgyártó cégét, a Vsmpo-Avisma-t részben részben az orosz állam által birtokolt védelmi vállalat, a Rostec tulajdonolja. A Rostec-re, illetve a mindkét cég vezetői pozícióját betöltő Szergej Csemezovra már kivetett szakciókat az EU, a Vsmpo-Avisma-ra viszont még nem. Pedig az ilyen ügyletek révén még több uniós pénzt használhatnak fel az orosz háborús törekvések támogatására.
Részben ez azért lehetséges, mert a 2050-es uniós klímacélok elérése lehetetlen ezen kritikus fontosságú nyersanyagok nélkül. Az elektromos autók, napelemek gyártásához elengedhetetlenek ezek a nyersanyagok, de az űriparban és a védelmi iparban is kiemelten fontosak. Így a jövőben sincs sok esély arra, hogy az EU teljesen leváljon az orosz nyersanyagimportról.
Mindeközben a Kreml október 27-én, pénteken szavazta meg azt a törvényt, amely 68 százalékkal emeli meg a katonai költségvetést– írta a Kyiv Independent. Ehhez szorosan kötődik az, hogy az Orosz Központi Bank 15 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, annak érdekében, hogy a rubel gyengülését mérsékelje.
