Bizonytalan az afgán kivonulás helyzete, befolyásos republikánusok kritizálják Trump tervét
Amerikai tengerészgyalogosok és az afgán védelmi erők csapatai egy közös kiképző és járőr misszión a közép-ázsiai ország Helmad tartományában 2017. december 25-én (Fotó: US Marine Corps/Lucas Hopkins)

Szkeptikusak a republikánus képviselők, még most sem hisznek abban, hogy a közeljövőben ki lehetne vonni az amerikai csapatokat Afganisztánból. A tálibokkal való legutóbbi egyeztetés után hétfőn többek között az igencsak befolyásos Liz Cheney beszélt arról, hogy a tálib vezetőknek egyértelműen el kell ítélniük az al-Kaidát ahhoz, hogy a kivonulás lehetséges legyen. Viszont ahogy a hadiipari ügyekre szakosodott Defense News cikkében is olvasható, továbbra sem született meg az egyezség arról, hogy véget vessenek a tizennyolc éve folyó háborúskodásnak.

Eközben múlt héten még egy afgán szóvivő arról beszélt, hogy a tárgyalásoknak ez a nyolcadik köre már úgy kell befejeződjön, hogy azzal a harcoktól is búcsút vesznek. A felek pedig szerettek volna megállapodni arról, hogy az Egyesült Államok kivonja a csapatait, a tálibok pedig garantálják, hogy Afganisztán nem lesz a jövőben a globális terror melegágya.

A korábbi alelnök, a 9/11 után afganisztáni intervenciót teljes mellszélességgel támogató Dick Cheney lánya viszont úgy tartja, hogy ha elfogadnának egy olyan alkut, ami országa biztonságának szavatolását a tálibok kezébe helyezi, azzal csak az al-Kaidának adnák át a döntés jogát. A politikus pedig nem csak a levegőbe beszél, ugyanis a Fehér Ház Fegyveres Erők Bizottságának tagja.

Nehéz helyzetben van Donald Trump, aki előző hónapban arról tájékoztatta a tanácsadóit, hogy még a 2020-as elnökválasztás előtt ki szeretne vonni minden csapatot Afganisztánból. Jelenleg nagyjából 14 ezer katona szolgál még kinn, egyetlen kivonással pedig ezt nyolc-kilencezer körülire csökkentenék le.

Amerika megegyezett a tálibokkal | Magyar Hang

A radikális iszlamisták ígéretet tettek arra, nem engedik, hogy Afganisztán újra a nemzetközi terrorizmus melegágya legyen.

Bár az amerikaiak már többször tűzszünetet kértek, de a tálibokat mindezidáig nem sikerült meggyőzni, hogy ismerjék el azt az afgán kormányt, amit ők csak az Egyesült Államok bábjának tekintenek. Emiatt pedig a napi harcokkal nem állnak le.

Liz Cheney ráadásul az afgán nők jogainak elismerését, illetve a helyi alkotmány tiszteletben tartását várja el, a megegyezésre így jelenleg valóban csekély az esély. A republikánus politikus szeretné azt is, hogy a másik fél a jövőben részt vállaljon a terrorellenes küzdelemben.

A Defense News szerint ezzel úgy tűnhet, hogy Cheney a Trump-adminisztráció törekvése ellen beszél, de valójában ez nem feltétlenül igaz. A képviselőnő szerint ugyanis az elnök fontos szerepet játszik abban, hogy az ország ne kössön olyan egyoldalú alkut, ami alááshatná a nemzetbiztonságot.

Dick Cheney, egy minden hájjal megkent veterán | Magyar Hang

Ha valaki valaha élte a trumpi „Tegyük újra naggyá Amerikát!” szlogent, az ő. Portré az Alelnök című film mellé.

Amerika és a NATO ugyan 2014-ben formálisan véget vetett a missziónak, de még továbbra is állomásoznak csapatok Afganisztánban. A republikánusok pedig nem bíznak a kivonulásban. A szenátus januárban például 68-23 arányban leszavazta, hogy „elsiessék a távozást” az országból.

Cheney mellett Lindsey Graham dél-karolinai szenátor is figyelmeztetett a napokban az elhamarkodott visszavonulás veszélyeire. Hétfő este a Fox News adásában a politikus egyben arra buzdította Trumpot, hogy hallgasson a katonai tanácsadóira, és hagyjon kinn még erőt, ami megbirkózhat az al-Kaidával és az Iszlám Állammal. „Ha távozunk Afganisztánból anélkül, hogy a terrorellenes elköteleződést biztosítanánk, annak hatására az Iszlám Állam újra a felszínre tör, és visszatér az al-Kaida is” – jegyezte meg Graham. A politikus párhuzamot vont Irakkal, ahol szerinte az Iszlám Állam épp ezt a fajta biztonsági vákuumot használhatta ki. A felelősség persze ezért szerinte a korábbi elnököt, Barack Obamát terheli.