Az elhízott férfiaknak kevesebb esélyük van, hogy élve ússzák meg a Covid-19 fertőzést – állítják brit kutatók egy tanulmány előzetesében, amely az Imperial College London honlapján jelent meg. Részben ennek tulajdonítják a magasabb halálozási rátát Nagy-Britanniában: 2017-ben a felnőtt angol lakosság 29 százaléka számított elhízottnak, míg Kínában ez az arány mindössze 6,6 százalék volt.
A brit média korábban is közzétett olyan adatokat, mely szerint a koronavírussal súlyosan fertőzött betegek csaknem kétharmada elhízott, és a túlsúlyos emberek nagyobb valószínűséggel halnak meg a betegség következtében. Az Egyesült Királyság kórházaiban intenzív ellátásban részesülő koronavírus-betegek 63 százaléka volt túlsúlyos, vagy már a beteges elhízás kategóriájába sorolható.
Az Edinburgh-i és a Liverpool-i Egyetem valamint a londoni Imperial College London közös kutatása a legnagyobb, amelyet e témában Kínán kívül végrehajtottak. Széleskörű adatbázisból dolgoztak, 166 brit kórházban csaknem 17 ezer Covid-19-beteget vizsgáltak meg a február 6-a és április 18-a közötti periódusban. Ez azt jelenti, hogy a fertőzöttek csaknem 15, a kórházban kezeltek 28 százalékát tanulmányozták ebből a szempontból. A páciensek több mint a felének volt valamilyen alapbetegsége, mint például krónikus érrendszeri, szív- vagy tüdőproblémák, cukorbetegség, magas vérnyomás. A vizsgált betegek egyharmada hunyt el, 17 százalékuk még kezelés alatt állt a jelentés befejezésének időpontjában, és mintegy a felük távozott gyógyultan a kórházból.
A kutatók úgy találták, hogy nemcsak a magasabb életkor és a fentebb felsorolt alapbetegségek csökkentik a túlélési esélyeket, hanem az is, ha valaki elhízott (a BMI vagy testtömeg-index több mint 30) és férfi. Szerintük azért rosszabb a kövér férfiak helyzete, mert gyengébb az immunrendszerük, a tüdőfunkcióik eleve rosszabbak, normál esetben is légzési nehézségeik lehetnek, és zsírszöveteik is hajlamosabbak a gyulladásra. Ez hozzájárulhat a „citokin vihar” néven ismert jelenséghez, amely már számos koronavírus-beteg halálához vezetett.
A citokinek olyan fehérjék, amelyeket az immunrendszer vészjelzőként használ, vagy hírvivő anyagok, gyulladás és immunválaszban résztvevő molekulák. Ezek toborozzák az immunsejteket a fertőzés helyére, amelyek ezt követően elpusztítják a fertőzött szöveteket a szervezet többi részének megmentése érdekében. Koronavírus-fertőzés esetén azonban az immunrendszer szabályozás nélkül eláraszthatja a tüdőt citokinekkel, tehát a szervezet nemcsak a fertőzött sejteket célozza, de az egészséges szöveteket is megtámadja.
Korábbi adatok szerint a légszomjjal küzdő betegeknél 3,7-szer nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy súlyos betegek lesznek, és 6,6-szor nagyobb volt a valószínűsége, hogy intenzív osztályra kerülnek, azokhoz képest, akiknek nem volt ilyen problémájuk.
Egy másik, több mint 4000 koronavírusos beteg adatait elemző amerikai kutatás szerint is a kórházi ellátást igénylőket érintő legnagyobb kockázat az időskor után a túlsúly. Ezen a téren mi sem állunk jól, 2018-ban Magyarország volt a világ negyedik legelhízottabb országa. Túlsúlyosnak vagy elhízottnak számított a felnőtt magyar lakosság majd’ kétharmada. Néhány napja Müller Cecília országos tiszti főorvos is beszélt arról, hogy a kóros elhízás, az extrém túlsúly is kockázatot jelent a megbetegedésben. Valószínűleg arra a 37 évesen elhunyt nőre célozhatott, akinél a kormányzati tájékoztató oldal alapbetegségként a kóros elhízást említette.
