Tervezetet készített az észak-koszovói válság megoldására Miroslav Lajcák, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottja, aki hétfőn Pozsonyban találkozott Besnik Bislimi koszovói miniszterelnök-helyettessel. A két politikus a hírek szerint már meg is állapodott a terv végrehajtásáról, ami Lajcák szerint elvezethet a válság deeszkalációjához. Csakhogy egyelőre nem sok jel utal arra, hogy a jelenlegi feszült helyzet akár hónapokon belül megoldódhatna.
Az észak-koszovói válság megoldása ugyanis nem különösebben sürgős most sem Belgrádban, sem pedig Pristinának. Emlékezetes: a koszovói feszült helyzet gyakorlatilag november óta tart, amikor a szerbek kivonultak a koszovói intézményrendszerből, tiltakozva az ellen, hogy pristinai vezetés arra kötelezte őket, hogy cseréljék le az autóikról a szerb rendszámokat koszovóira, majd eljárást indítottak az ellenszegülő szerb rendőrökkel szemben. Válaszul a pristinai vezetés albán rendőröket küldött északra, amit provokációként éltek meg a szerbek. A feszültség aztán tovább növekedett, miután Pristina úgy döntött, hogy előre hozott választásokat tartanak azokon a szerb többségű településeken, ahol a településvezetők lemondtak a pozícióikról még november elején.
Ezután a szerbek választási bojkottot hirdettek, ami sikeres is volt abban az értelemben, hogy a választásra jogosultaknak mindössze 4 százaléka járult az urnákhoz. Az észak-koszovói szerb települések élőre így albán politikusok kerültek, akiket aztán a helyi szerbek nem engedték be az önkormányzati épületekbe, hogy átvegyék Leposavic, Zvecan, Zubin Potok, illetve Kosovska Mitrovica északi részének vezetését. A szerbek tiltakozása helyenként véres konfliktushoz vezetett, így amikor Zvecanban a tüntetők összecsaptak a koszovói rendőrség különleges alakulataival, vagyis a ROSU-val, számos KFOR-katona megsebesült. Zvecanban a konfliktus kirobbanásakor éppen a magyar békefenntartók voltak szolgálatban, akik közül 27-en megsérültek, akik közül kettőnek az állapota továbbra is súlyos (a honvédelmi minisztérium szerint az egyiküknek azóta amputálni kellett egy végtagját). Habár az összecsapások után valamivel békésebb mederbe terelődött a szerbek tiltakozása, a tüntetők továbbra is szemmel tartják a városházát Leposavicon és Zvecanban, így a feszültség továbbra is tapintható.
Lajcák terve szerint az első lépést most Pristinának kell megtennie azzal, hogy a négy észak-koszovói településről kivonja a rendőri erőit. A megválasztott albán polgármestereknek ezen felül az önkormányzati épületeken kívül kellene ellátniuk a feladataikat. Szerbiára ugyanakkor az a feladat hárulna, hogy biztosítsa az önkormányzati épületek előtt tiltakozó szerbek távozását azzal egyidejűleg, hogy a koszovói rendőrség is elhagyja ezeket az általuk védett épületeket. A diplomata a hírek szerint már meg is egyezett a tervezet végrehajtásáról Besnik Bislimivel, aki egyben azt a tárgyalócsoportot is vezeti, amely a válság előtt a szerb kormánnyal egyeztetett Brüsszelben.
Csakhogy a válság megoldásához aligha lesz elegendő ez a tervezet, amit jól mutat, hogy a szerbiai vezetők meglehetős távolságtartással fogadták a hírt. Ennek az oka elsősorban abban áll, hogy Belgrád továbbra sem bízik Albin Kurti koszovói miniszterelnök kormányában, amely szerintük csak arra vár, hogy újra elfoglalhassa a posztjait Koszovó északi részén. Másrészről a helyi szerbek továbbra sem akarnak hallani arról, hogy albán vezetők irányítsák a településeiket, így amennyiben rövid időn belül nem tartanak előrehozott választásokat a négy településen, szinte borítékolható, hogy nem nyugszanak meg a kedélyek. Legalább ilyen fontos, hogy egyelőre szó sincs arról, hogy a koszovói rendőrség szabadon engedje az időközben letartóztatott szerb tiltakozókat, akiket továbbra is terroristának nevez a pristinai vezetés. Így pedig várhatóan az elkövetkező hónapokban sem kerülnek közelebb egymáshoz közelebb a felek, hogy legalább az alapvető kérdésekről – például az ohridi megállapodásban rögzített Szerb Önkormányzatok Közösségének megalapításáról – tárgyaljanak.
