Folyatódik a felvidéki szappanopera

Folyatódik a felvidéki szappanopera

Zászlók Besztercebánya városházán 2021. június 25-én (Fotó: MTI/Komka Péter)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Bojkottálta a Most–Híd a Gombaszögi Nyári Tábor keretében rendezett vitát a múlt héten, mert a szervezők teret adtak az általuk dezinformációs portálnak tartott Körképnek, illetve Gyimesi Györgynek, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) parlamenti képviselőjének. A felvidéki magyar közéleti szappanoperának – amelynek tétje, hogy egyesülnek-e a magyar pártok – ez a sokadik felvonása volt, így ezúttal már senkit nem lepett meg, hogy a körvonalazódó szövetség másik két tömbje, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és az Összefogás vezetői hidas kollégáik nélkül fejthették csak ki álláspontjukat. A hosszas, zsarolásokkal és látványos sértődésekkel tarkított egyezkedési folyamatnak azonban elsősorban a magyar közösség issza majd meg a levét.

Összefogás hiányában a múlt év februári parlamenti választások katasztrofális következményekkel jártak a felvidéki magyar pártok számára, a szlovákiai lakosság 8 százalékát kitevő magyarság képviselet nélkül maradt a szlovák parlamentben, leszámítva persze Gyimesit, aki rendre felszólal ott a magyar érdekekért.

Felismerve, hogy a magyar pártok összefogva könnyedén megugrották volna a parlamenti küszöböt, a három párt végül rászánta magát az egyesülési tárgyalások megkezdésére. Gyorsan kiderült, hogy a legfőbb vitatéma a pozíciók elosztása lesz. Egyiküknek sem mindegy, ki adja majd a közös magyar párt elnökét, ahogy az sem lényegtelen, hogy az elnökségben és a közgyűlésben milyen arányban kapnak helyet a pártok emberei. Szintén vita tárgyát képezte, hogy mi maradjon meg a már létrehozott és működő pártstruktúrákból. Egyelőre arra jutottak a felek, hogy az egyesülés után a résztvevők továbbra is megmaradnának külön platformokként, és az új párton belül megtarthatják alapszervezeteiket.

Decemberre már úgy látszott, sikerül nyélbe ütni a fúziót, azonban ekkor váratlan fordulat következett: az MKP és a Híd képviselőinek közös sajtótájékoztatóján megjelentek az Összefogás képviselői, és – bár korábban ők mondták le részvételüket – nyilvános botrányt csináltak a teremben. Február elején aztán az MKP és a Híd bejelentette, hogy csak ketten hozzák létre az egységes felvidéki magyar pártot, mivel az Összefogásnak tett kompromisszumos javaslataik nem vezettek eredményre. Másfél hónap múlva azonban jött az újabb fordulat, az Összefogás újra beszállt az új tömörülés létrehozásába, ami a tervek szerint a Szövetség nevet viseli majd.

Úgy tűnik azonban, hogy itt már semmi sem biztos. A hidasok kimaradását a Gombaszögi Nyári Tábor vitájából a másik két párt nyíltan helytelenítette, ami arra enged következtetni, hogy korántsem működik még olajozottan a leendő magyar egység.

Ennek okai szerteágazók. Berényi József, az MKP alelnöke az Új Szónak adott legutóbbi interjújában elárulta, hogy az egyesülési folyamathoz azért van szükség ennyi időre, mert „nagyon komoly ellentétek alakultak ki” a résztvevők között. Az egykori pártelnök az ideológiai, programbeli különbségeken túl arról is beszélt, hogy a közös politikai alakulat tárgyalási nyelvének, a területi önkormányzatiságnak és a Benes-dekrétumoknak, illetve a Szövetség alelnöki hatásköreinek kérdésében még nincs egyezség a felek között. További vitatéma Gyimesi György bevonása a Szövetségbe, amit az MKP ugyan támogat, a Híd viszont hevesen ellenez. A tény az, hogy a lassan egy éve tartó tárgyalásokból a szlovákiai magyarok leginkább csak a pozícióharcot látják, és a legkevésbé sem azt, hogy mit kínálna nekik a közös magyar párt. Így pedig könnyen előfordulhat, hogy még ha egyesülnek is a pártok, potenciális szavazóik csalódottsága miatt végül nem kerülnek be a parlamentbe.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/30. számában jelent meg július 23-án.