Eddig nem ismert törvényszerűségre bukkantak a BME kutatói

Eddig nem ismert törvényszerűségre bukkantak a BME kutatói

A nautilus celláinak 3D-s modellje (Fotó: Domokos et al. 2024 PNAS Nexus)

Merőben új formaosztályt azonosítottak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói az Oxfordi Egyetemmel közösen, amelyeket lágy celláknak neveztek el. Ezek az alakzatok számos helyen előfordulnak a természetben (például az izomsejtekben vagy a nautilusz házában), hézag nélkül kitöltik a síkot és a teret, lekerekített vonalaik mellett pedig csak minimális számú éles csúcsot tartalmaznak. Ezeket a mintázatokat már azelőtt alkalmazta intuitív módon az építészet, hogy a matematikai leírásuk most megtörtént volna.

Az embert vonzzák a szögletes formák – legfőképpen a csúcsaik. Ettől nem függetlenül a geometriában is a poliédereket tekintik „szépnek”, amelyeket egyenes vonalak vagy lapok határolnak, éleik pedig hegyes csúcsokban találkoznak egymással. Ez az érdeklődés abból fakadhat, hogy a természetben (és különösen az élővilágban) nagyon ritkák, így különlegesek az éles csúcsok. A lekerekített formák sokkal gyakoribbak a világban, már csak azért is, mert ha véletlenül valahol az élettelen természetben mégis hegyes csúcs jön létre, akkor azt a kopás azonnal kezelésbe veszi, és lekerekíti.

Ugyanakkor sokáig azt gondolták, hogy hegyes csúcsok nélkül nem lehet hézagmentesen kitölteni a teret, hiszen a sejteket, ásványokat, cellákat elhatároló görbe vonalaknak valahol találkozniuk kell egymással, és ott óhatatlanul csúcsok jönnek létre. Tény és való, hogy csúcsok és élek nélküli sima testekkel nem is lehet kitölteni a teret. A BME kutatói most azonban bebizonyították, hogy a csúcsok megjelenése nem szükségszerű: igenis létezhet – és létezik is – olyan térkitöltés, amelyben a celláknak egyáltalán nincsenek csúcsaik, csak éleik és görbült falaik. Emellett kimutatták azt is, hogy ugyanez síkban valóban nem megvalósítható csúcsok nélkül, de cellánként minimálisan két csúccsal már megoldható. Ezzel teljesen új alakzatkategóriát definiáltak, amelyet a testek görbült oldalai és minimálisan két csúcsuk jellemez, majd ezt a formatípust lágy celláknak nevezték el.

• Miért különlegesek a lágy cellák?
• Hogyan jelenhetnek meg ezek az alakzatok az építészetben, amikor csak most fedezték fel őket?
• Miért találkozhatunk szerte a természetben lágy cellákkal?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

Eddig nem ismert törvényszerűségre bukkantak a BME kutatói

Eddig nem ismert törvényszerűségre bukkantak a BME kutatói

A nautilus celláinak 3D-s modellje (Fotó: Domokos et al. 2024 PNAS Nexus)

Merőben új formaosztályt azonosítottak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói az Oxfordi Egyetemmel közösen, amelyeket lágy celláknak neveztek el. Ezek az alakzatok számos helyen előfordulnak a természetben (például az izomsejtekben vagy a nautilusz házában), hézag nélkül kitöltik a síkot és a teret, lekerekített vonalaik mellett pedig csak minimális számú éles csúcsot tartalmaznak. Ezeket a mintázatokat már azelőtt alkalmazta intuitív módon az építészet, hogy a matematikai leírásuk most megtörtént volna.

Az embert vonzzák a szögletes formák – legfőképpen a csúcsaik. Ettől nem függetlenül a geometriában is a poliédereket tekintik „szépnek”, amelyeket egyenes vonalak vagy lapok határolnak, éleik pedig hegyes csúcsokban találkoznak egymással. Ez az érdeklődés abból fakadhat, hogy a természetben (és különösen az élővilágban) nagyon ritkák, így különlegesek az éles csúcsok. A lekerekített formák sokkal gyakoribbak a világban, már csak azért is, mert ha véletlenül valahol az élettelen természetben mégis hegyes csúcs jön létre, akkor azt a kopás azonnal kezelésbe veszi, és lekerekíti.

Ugyanakkor sokáig azt gondolták, hogy hegyes csúcsok nélkül nem lehet hézagmentesen kitölteni a teret, hiszen a sejteket, ásványokat, cellákat elhatároló görbe vonalaknak valahol találkozniuk kell egymással, és ott óhatatlanul csúcsok jönnek létre. Tény és való, hogy csúcsok és élek nélküli sima testekkel nem is lehet kitölteni a teret. A BME kutatói most azonban bebizonyították, hogy a csúcsok megjelenése nem szükségszerű: igenis létezhet – és létezik is – olyan térkitöltés, amelyben a celláknak egyáltalán nincsenek csúcsaik, csak éleik és görbült falaik. Emellett kimutatták azt is, hogy ugyanez síkban valóban nem megvalósítható csúcsok nélkül, de cellánként minimálisan két csúccsal már megoldható. Ezzel teljesen új alakzatkategóriát definiáltak, amelyet a testek görbült oldalai és minimálisan két csúcsuk jellemez, majd ezt a formatípust lágy celláknak nevezték el.

• Miért különlegesek a lágy cellák?
• Hogyan jelenhetnek meg ezek az alakzatok az építészetben, amikor csak most fedezték fel őket?
• Miért találkozhatunk szerte a természetben lágy cellákkal?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!