A világ negyede rendkívüli vízhiánnyal kénytelen szembenézni már ma is, 2050-re pedig az emberiség hatvan százalékának kell majd időnként nélkülöznie a vizet. A The Guardian hivatkozik egy friss kutatásra, amely szerint huszonöt ország van most a legrosszabb helyzetben, a bolygó népességének negyede pedig ezekben az államokban él. A World Resource Institute (WRI) adatai szerint ezek az országok minden évben felhasználják a vízkészletük nyolcvan százalékát.
A WRI kockázati térképe szerint a víz iránti igény megkétszereződött 1960 óta. Miközben viszont Európában és az Egyesült Államokban ezt illetően tetőzést tapasztalni, Afrikában folyamatosan növekszik az igény. Az előrejelzések szerint a vízigény 2050-re 20 és 25 százalék között lehet majd.
A huszonöt ország közt, amelyek leginkább vízhiányban szenvednek, ott találjuk Szaúd-Arábiát, Chilét és San Marinót, de Izraelt és Szíriát is. Kevésbé lehet meglepő Egyiptom, Líbia és Botswana a listán, de Belgium, Ciprus és Görögország már inkább.
Az elemzés szerint világszerte nagyjából négymilliárd ember, tehát az emberiség fele az év legalább egy hónapjában rendkívüli vízszűkével néz szembe. Ez az arányszám fogja megközelíteni 2050-re a 60-at. Márpedig a vízhiány nemcsak a fogyasztás szempontjából jelent súlyos problémát, de például az elektromosság előállítását, a klímacélok elérését illetően is. A tanulmány szerint jobb vízgazdálkodás nélkül a gazdasági fejlődés és a klímaváltozás súlyosbíthatja a vízterhelést.
Politikai akarat kellene a változáshoz
A globális GDP harmincegy százaléka rendkívüli vízterhelésnek lesz kitéve 2050-re, miközben 2010-ben még 24 százaléka volt „csupán”. Négy ország – India, Mexikó, Egyiptom és Törökország – lesz felelős az említett GDP több mint feléért. Az öntözéses mezőgazdaság hatvan százaléka van kitéve jelenleg vízhiánynak, különös tekintettel a cukornád, a rizs, a búza és a kukorica termelésére. Az emberiségnek 56 százalékkal több kalóriányi ételt kellene 2050-re előállítania, mint 2010-ben, hogy élelmezni tudja a tízmilliárdosra bővülő emberiséget.
Indiában a hőerőművek hűtéséhez szükséges víz hiánya 2017 és 2021 között 8,2 terawattórányi energiakiesést eredményezett. Mindez elegendő lenne másfél milliónyi indiai háztartás energiaellátására öt évig.
A jelentés szerzői szerint politikai akarat lenne szükséges a vízhiány enyhítéséhez, a megfelelő beavatkozások pedig – amelyre példaként Szingapúrt és Las Vegast hozzák fel – enyhíthetik a krízist. A szóban forgó területek hatóságai sómentesítéssel és szennyvízkezeléssel, valamint újrafelhasználással próbálkoztak, a szerzők szerint sikerrel.
