Ismét atomfrász kerülgeti Ausztriát

Ismét atomfrász kerülgeti Ausztriát

A szlovéniai Krskoban felépített atomerőmű

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Árháború az energiafronton: Szlovénia sokáig kitart még erőműve mellett.

Szlovénia

valóban „nukleáris állam”, hiszen atomerőműből nyerjük az energia jelentős

részét, így annak a hiányát gyorsan megéreznénk – szögezte le két hete Marjan

Sarec szlovén miniszterelnök az után, hogy felkereste az ország egyetlen,

Krskóban épült atomerőművét. A politikus ugyanitt nyilvánvalóvá tette: mindent

meg kell tenni, hogy megépítsék az atomerőmű második blokkját, ha azt akarják,

hogy Szlovénia fejlett, sikeres állam legyen. A szlovén ambíciók azonban

egyáltalán nem nyerték el mindenki tetszését, így Ausztriában máris

tüntetésekkel fenyegetőznek, ha déli szomszédunk rábólintana a bővítésre.

A krskói

atomerőmű – amely légvonalban 65 kilométerre van a magyar határtól –

megépítésére vonatkozó tervek még a titói időkben születtek az egykori

Jugoszláviában, mivel Szlovéniában és Horvátországban egyre nagyobb

energiaszükséglet jelentkezett. Ehhez Jugoszláviában rendelkezésre állt uránérc

is, így nemzetközi tendert írtak ki az erőmű megépítésére, s ezt az amerikai

Westinghouse nyert meg. Az erőművet 1981-ben üzemelték be, amelynek névleges

teljesítménye elérte a 696 MW-ot (a paksi atomerőmű teljesítménye ennél jóval

nagyobb, 1940 MW).

Jugoszlávia

szétesésével viszont számos nézeteltérés került felszínre Zágráb és Ljubljana

között, hiszen az erőmű továbbra is közös tulajdonban volt. A vitát csak 2001-ben

sikerült végleg rendezni, amikor a felek megállapodtak abban, hogy fele-fele

részben tulajdonolják az erőművet, így a vállalat tulajdonosa ma 50 százalékban

a szlovén Gen Energija, 50 százalékban pedig a horvát állami Hrvatska

Elektroprivreda (HEP) energiaipari konszern. Ugyanekkor a két ország

megállapodott arról is, hogy együttesen vállalnak felelősséget a nukleáris

hulladék elhelyezéséért és rendezik a kártérítési követelésüket egymás felé. Ma

a krskói atomerőmű Szlovénia energiatermelésének több mint egynegyedét adja, de

a horvátoknak sem mindegy, mi lesz a sorsa, ugyanis az ország

energiaszükségleteinek 15 százalékát innen fedezik.

Problémák

persze továbbra is akadtak. Így 2008 júniusában vízszivárgás miatt hat napra

leállították az erőművet, de az üzemzavar nem okozott környezetkárosítást.

Három évvel később az egyik, Zágráb felé haladó vezeték működési hibája miatt

állt le napokra az erőmű, 2017-ben pedig egy hibás vízgőzszelep miatt szünetelt

a működés.

Habár az

ilyen problémák, ha nem is mindennaposak, de előfordulnak egy atomerőmű életében,

Ausztriában minden ilyen esetre érzékenyen reagál a közvélemény. Emlékeztetőül:

Bécs számos atomerőmű működtetése miatt emelt kifogást az elmúlt időszakban,

legutóbb a szlovákiai, a mohi atomerőmű új 3-as és 4-es blokkjának beüzemelése

kapcsán. Mohi ugyanis Ausztriától légvonalban mindössze 100 kilométerre van,

ezért Sebastian Kurz volt kancellár nemrég bejelentette, hogy a Nemzetközi

Atomenergiai Ügynökségnél kezdeményezik az atomerőmű vitatott projektjének

kivizsgálását.

A krskói

bővítés kapcsán most – pártállástól függetlenül – több osztrák politikus is

beszállt a vitába, különösen Ausztria déli részén. Stájerországban például

Michael Schickhofer, a szociáldemokrata párt politikusa egyenesen úgy

nyilatkozott, hogy a második blokk megépítése elfogadhatatlan. Ennél is

messzebb ment Gernot Darmann, az Osztrák Szabadságpárt karintiai politikusa,

aki tömegtüntetéseket jelentett be az atomerőmű második blokkjának megépítése

ellen. Sokan persze egyáltalán nem hisznek abban, hogy az osztrákok aggodalma őszinte

lenne.

Ők azt

gyanítják, hogy Bécs szemét valójában az szúrja, hogy a környező országokban

épülő atomerőművek lenyomhatják az energiaárakat az európai energiapiacon, így

a drágán termelő osztrák nap- és szélerőműveknek olyan konkurensei lesznek,

amelyek hosszabb távon is ellehetetlenítik azt, hogy az osztrák energiatermelők

sikeres szereplők legyenek Európában.

De az egyetlen szlovén atomerőmű bővítése azért is vita tárgya lesz még hosszú ideig a két ország között, mert három évvel ezelőtt alaposan meghosszabbították működésének időtartamát. A krskói atomerőmű első blokkja 2043-ig zavartalanul üzemelhet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/36. számában jelent meg, 2019. szeptember 6-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/36. számban? Itt megnézheti!

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

AZ ÉLET MEG MINDEN PODCAST – Sajó Tamás

Árnyék podcast – Mikor lépünk ki az EU-ból?