Az orosz média Izrael-ellenes hecckampánya is hozzájárulhatott a dagesztáni lincshangulathoz

Az orosz média Izrael-ellenes hecckampánya is hozzájárulhatott a dagesztáni lincshangulathoz

Palesztinpárti tüntetők özönlik el a kifutópályát az orosz tagköztársaság Dagesztán székvárosa, Mahacskala repülőterén, miután menetrend szerinti járat érkezett Tel-Avivból 2023. október 29-én (Fotó: MTI/AP)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem állítanám, hogy szervezett akció volt az, hogy helyi muszlimok meg akarták támadni a Tel-Avivból érkező repülőgépet a dagesztáni Mahacskalában – erről beszélt Bendarzsevszkij Anton a Magyar Hang megkeresésére. Bejárta a világsajtót, hogy vasárnap este le kellett állítani a légiforgalmat a mahacskalai repülőtéren, mert a Meduza hírportál szerint palesztinpárti tüntetők százai hatoltak be az egyik leszállópályájára, valamint a nemzetközi terminál területére. A dühös tömeg egy Tel-Avivból menetrend szerint érkező járat utasait keresték, akiket „izraeli menekülteknek” gondoltak. A repülőtérről távozó gépjárműveket átkutatták.

Furcsa kettősség Oroszországban

A posztszovjet térség szakértője az ügy kapcsán elmondta, nem lehet tudni, hogy a vasárnap este Mahacskalába érkezett gépen izraeliek vagy orosz állampolgárok voltak, esetleg Dagesztánban élő oroszok. Hozzátette, nem lehet csodálkozni a történteken, hiszen az orosz állami és közösségi médiában az elmúlt két hétben folyamatosan ment az Izrael elleni hergelés. Szerinte sokatmondó, hogy az orosz állami televízióban a műsorvezetők arról beszéltek, a nyugati destruktív erők szándékosan hergelték az embereket, illetve hogy ki kell deríteni, hogy pontosan milyen erők állnak a történtek mögött. Bendarzsevszkij Anton azt is kiemelte, hogy az orosz lakosságnak ugyan 6-10 százaléka muszlim, azonban nem ez volt a mahacskalai konfliktus kirobbanásának elsődleges oka, hanem az orosz média folyamatos hergelése. Nem ítélték el a terrorakciókat, azonnali békét követeltek, hogy Izrael üljön a tárgyalóasztalhoz a Hamásszal. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Oroszországban erőteljes antiszemita mozgalmak is voltak, a XX. század elején történtek zsidóellenes pogromok, és ennek hatása a mai napig érezhető.

A szakértő arról is beszélt, hogy furcsa kettősség jellemzi a két ország kapcsolatát, hiszen Oroszország keresztény ország, az ott élő zsidóságnak mély gyökerei vannak, Izrael lakosságának pedig egy kilencede, mintegy 1,3 millió ember a posztszovjet térségből – Oroszországból, Belaruszból, Ukrajnából – érkezett, és a mai napig oroszul beszél. 2022-ben például mintegy hatvanezren érkeztek repatriálás keretében Izraelbe, közülük ötvenezer orosz anyanyelvű. Vagyis viszonylag szoros a kapcsolat Izraellel. A másik oldalon viszont Oroszország, az orosz politika az arab államokat támogatja, elsősorban azért, mert a zsidó állam nemzetközi patronálója az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. A hidegháború idején a fenti okokból egyértelműen ez volt a jellemző, a szovjet állam az arab érdekek védelmezőjeként ezzel igyekezett befolyási területét növelni. Bár általánosságban ez volt a szovjet, majd az orosz álláspont, azért a kilencvenes, majd a kétezres években kiegyensúlyozottabbá vált a kapcsolat Izraellel. Ez a közvéleményben is tükröződött: az orosz lakosság fele-fele arányban állt Izrael, illetve a palesztinok, az arab államok mellett.

Máshol is mozgolódott a muszlim lakosság

– Mostanában azonban Moszkva ismét visszatért a régi álláspontjához, a nyugati államok ellenében ismét az arab államok, a hétköznapi arabok védelmezőjeként lépett fel. Ez erősödött fel az elmúlt két hétben, amikor az első napokat követően szó sem volt a terrortámadásról, ellenben erőteljes Izrael-ellenes retorika vált általánossá. Azóta is azon van a hangsúly, hogy milyen válaszcsapásokat indított a zsidó állam, mit művelnek a szegény palesztinokkal – mondta a szakértő.

Kiemelte, a vasárnapi dagesztáni hírekhez hasonló eseményekről másutt is lehetett hallani. A Telegramon például elterjedt az a feltételezés, hogy Csecsenföldre érkezik egy izraelieket szállító gép. A hírre, amelyről utólag kiderült, hogy semmi alapja, mozgolódni kezdett a helyi muszlim lakosság. A csecsen vezetők is megszólaltak az ügyben, hogy ide aztán egyetlen zsidó sem érkezett, és nem is fog. Egy másik helyütt pedig arról szóltak a hírek a közösségi médiában, hogy egy turisztikai bázison helyezték el a konfliktus elől menekülő zsidókat. A tömeg ott is összegyűlt, és kövekkel dobálta meg az épületet. Végül a turisztikai központ vezetője a bejáratra kirakott üzenettel szerelte le a lázadókat, amely szerint az épületben nincsenek és nem is lesznek zsidók.

FRISS: Cikkünk megjelenése után maga Vlagyimir Putyin is ráerősített az orosz állami média mantrájára, miután arról beszélt: nyugati különleges szolgálatok ügynökei ösztönözték a mahacskalai antiszemita zavargásokat a közösségi hálózatokon keresztül, egyebek között Ukrajna területéről. „Nem vagyok biztos benne, hogy Kijev minden magas rangú nyugati pártfogója tudja, mit csinálnak az alárendeltjeik, akik pogromokat szítanak Oroszországban” – mondta az MTI szerint Putyin, aki hangsúlyozta, hogy az orosz biztonsági szolgálatoknak és a bűnüldöző szerveknek határozottan fel kell lépniük az ország alkotmányának védelme érdekében.

– Kijevnek semmi köze az Izrael-ellenes zavargáshoz, amely az Oroszországhoz tartozó, túlnyomórészt muszlimok lakta Dagesztánban történt – reagált többek között Vlagyimir Putyin ez irányú felvetésére Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója hétfőn. A Telegram közösségi oldalon közzétett bejegyzésében az MTI által is idézett tisztségviselő azt írta, hogy a mahacskalai események, a spontán Izrael-ellenes akciók „a más országok és nemzetiségek elleni katonai agresszió oroszországi jóváhagyásának, valamint a polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűnök orosz dicséretének az eredménye”.

Szerinte a dagesztáni fővárosban lezajlott zavargásokhoz – amelyeket a tanácsadó „zsidóellenes pogromnak” nevezett – olyan előfeltételek járultak hozzá, amelyeket Moszkvának „a több évtizedes, helytelen, ál-asszimilációs politikája, a globális szabályokat sértő agresszív rezsimek törvénytelen magatartásával szembeni toleranciája alakítottak ki”.