Rekordméreteket döntött a tavalyi évben az öngyilkosságok száma Japánban. Korábban is írtunk már arról, hogy a járvány, illetve a korlátozások következtében egyre többen vesztik el a munkájukat, küzdenek szorongással és egyéb lelki gondokkal, többen pedig nem látnak más kiutat, mint az öngyilkosságot. Most viszont megérkeztek a teljes évre vonatkozó számok. Ezek pedig semmi jót nem jeleznek.
A tavalyi évben 6796 nő vetett véget az életének, ami csaknem 15 százalékkal több, mint amennyien 2019-ben így tettek. Bár Japánban az öngyilkosság hagyományosan súlyos problémát jelent, de ez volt az első éves növekedés a nők körében az elmúlt évtizedből. Az áldozatok több mint kétharmada pedig munkanélküliséggel küzdött. Férfiak még jelentősebb számban lettek öngyilkosok, bár legalább így is kevesebben, mint 2019-ben, így összességében az öngyilkosságok aránya négy százalékkal emelkedett. A negyven alatti nők körében az öngyilkosságok aránya közel huszonöt százalékkal nőtt.
A New York Times cikkében arról írt, hogy egyre többen szenvednek az ázsiai országban is mentális betegségektől, küzdenek az egyedülléttel. Nazuna Hashimoto már tavaly tavasszal átélte ezt, miután bezárt az az oszakai edzőterem, ahol ő személyi edzőként dolgozott. Hashimoto így kénytelen volt otthon maradni, és így tettek barátai is, ami kifejezetten megviselte őt. Csak néhány hónapja volt együtt barátjával, de arra kérte őt, menjen át hozzá, és még így is nehezen tudott megküzdeni depressziójával, időnként képtelen volt abbahagyni a zokogást. Júliusra Hashimoto a teljes kétségbeesés határára jutott, és megpróbálta megölni magát. A barátja talált rá, és szerencsére sikerült még megmenteni az életét. Emiatt döntött úgy Hashimoto, hogy nyilvánosan is beszél a tapasztalatairól.
Amint arról a New York Times korábban is írt, a korlátozások miatt rengeteg nő vesztette el az állását világszerte, konkrétan a tíz évvel ezelőtti állapotba zuhantak a munkalehetőségek terén. Tokióban minden ötödik nő egyedül él, és míg mások a megnövekedett otthoni terheléssel, a gyerekek körüli teendőkkel küzdenek, addig ők a magánytól szenvednek.
Szakértők szerint pedig a nők helyzete azért is nehezebb, mert a megelőzés ügyét inkább rájuk testálják, tőlük várják a tiszta, fertőzésmentes környezet megteremtését. A mentális egészséggel foglalkozó hivatal vezetője, Yuki Nishimura szerint pedig ha nem végeznek jó munkát ezen a téren, lenézik, bírálják őket. Így nem is meglepő, hogy a japán média arról számolhatott be nemrég: egy harmincas nő, aki koronavírus-fertőzéssel lábadozott otthon, öngyilkosságot követett el. Mint búcsúlevelében írta, nem tudta elviselni, hogy esetleg megfertőzött másokat, és nehézséget okozott nekik. A tokiói Waseda Egyetem szerint sajnos a jelenlegi tendencia az áldozatok hibáztatása, koronavírus-fertőzés esetében éppúgy, mint mentális problémáknál. Ha ilyenekkel küzdesz, az a magad baja, nem a mi dolgunk ez – nagyjából így foglalható össze sokak hozzáállása.
A dolgozó nők csaknem fele rendelkezett tavaly év elején részmunkaidős, vagy megbízott szerződéses munkával, a korlátozások következtében pedig ezek voltak az első megszüntetett munkahelyek. A tavalyi év első kilenc hónapjában 1,44 millió japán munkavállaló vesztette el a hasonló állását. Több mint a felük nő volt. A New York Times cikke szerint a járvány előtt ráadásul kifejezetten ritka volt Japánban az otthoni munkavégzés. Így a nőknek egyszerre nemcsak amiatt kellett aggódniuk, hogy a főnökük a távolból is elégedett legyen velük, de azért is, hogy családtagjaik, gyerekeik számára biztosítsák az előírt higiéniai körülményeket.
Amennyiben Ön úgy érzi, segítségre szorul, a nap 24 órájában ingyenesen hívható lelki elsősegély-szolgálat várja hívását a 116-123 és 06-80-810-600 telefonszámon.
