Nagyalbán föderáció a láthatáron

Akiben eddig bármiféle illúzió élt afelől, hogy az Európai Unióba igyekvő Szerbia és Koszovó végül kompromisszumos megoldással rendezi a vitáit, annak alighanem hamarosan óriásit kell csalódnia. Egyre valószínűbb ugyanis, hogy az október eleji koszovói választások győztese, az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) alakíthat majd koalíciós kormányt Albin Kurti vezetésével, akit még a háborús bűnökkel vádolt előző miniszterelnöknél, Ramus Haradinajnál is szélsőségesebbnek tartanak mind Koszovóban, mind a nemzetközi színtéren. De míg a koszovói szerbek valóságos tragédiaként értékelik az albán nacionalisták előretörését, addig bőven akadnak olyanok is, akik úgy látják, végre elérkezett az idő, hogy megvalósuljon az albánok évszázados álma: Nagy-Albánia.

Nekik Kurti múltja valóságos garancia arra, hogy a politikus mindent meg fog tenni azért, hogy az albánok nagyobbik része végre egy államban éljen a Balkánon. Az 1975-ös születésű Kurti politikai karrierjét még fiatalon kezdte, amikor számos tiltakozást szervezett a Pristinai Egyetemen. Ezután csatlakozott a Koszovói Felszabadítási Hadsereghez (UCK), ahol Adem Demaci, a szervezet politikai vezetőjének irodájában dolgozott. Az 1998–1999-es koszovói háború idején – a szerb média közlése szerint – Kurti nőnek öltözve próbált elmenekülni az akkor még dél-szerbiai tartománynak tekintett Koszovóból, a szerb rendőrség azonban elfogta a férfit, majd börtönbe vetették azzal a váddal, hogy veszélyeztette Jugoszlávia területi egységét, és terrorcselekményeket hajtott végre.

Innen csak a Milosevic-rezsim bukása után egy évvel szabadult, majd aktivistaként folytatta politikai munkásságát, 2005-ben pedig más nacionalista fiatalokkal megalapította az Önrendelkezést. Kurti neve innentől a dühös tüntetésekkel és letartóztatásokkal forrt össze. Ezek közül a párt leglátványosabb akciója kétségtelenül az volt, amikor 2009-ben aktivistáik megtámadták az EULEX, vagyis az Európai Unió Jogállamiság Missziója Koszovóban rendőri és polgári szervezetének járműveit. Az is emlékezetes volt, amikor Kurti könnygázgránátot robbantott a koszovói parlamentben, hogy így tiltakozzon a Montenegróval közös határvonal meghúzása, illetve a szerb önkormányzatok közösségének létrehozása ellen. Kurti népszerűsége ugyan odahaza folyamatosan nőtt, külföldön viszont egyre inkább olyan kiszámíthatatlan politikust láttak és látnak benne a mai napig, aki erősen hajlamos arra, hogy akár a nemzetközi közösség elképzelésével szemben is keresztülvigye akaratát. Márpedig Nagy-Albánia létrehozásához éppen erre van szükség.

Kurti álláspontja egyébként az, hogy az Európai Unión belül nem lehet megoldani az albánok nemzeti egyesülését, hiszen így azokkal a nemzetekkel integrálódnának, amelyek az unió tagjai. Ehelyett az ő elképzelése az, hogy Koszovónak és Albániának szövetségi államként kellene működnie, akárcsak Németországnak. Első lépésként azt szorgalmazná, hogy közös piacként működjenek Albániával, közös vállalati nyilvántartással, majd közös kormánybizottságokat működtessenek a külügyek területén. A leendő miniszterelnök már előre jelezte azt is, hogy egyáltalán nem tartozik a prioritásai közé a Belgrád–Pristina párbeszédének folytatása, amely még tavaly állt le az után, hogy Koszovó százszázalékos büntetővámot vetett ki a szerb és boszniai termékekre. És bár korábban felvetette, hogy ő eltörölné ezeket a vámokat, ma már ez az ötlete is a múlté.

Mennyire valósíthatók meg Kurti ambiciózus tervei? Habár a Tiranával kötendő megegyezések tárháza szinte végtelen, nemzetközi téren azért bőven vannak akadályok. Többek között Koszovó nemzetközi elismerése, amelyben nemhogy előrelépés nem történt az elmúlt években, de inkább visszalépésnek tekinthető, hogy több ország is megvonta a diplomáciai elismerését a legfiatalabb európai államtól. Így pedig könnyen előfordulhat, hogy végül Nagy-Albánia egy olyan képződmény lesz a jövőben, amely a gyakorlatban ugyan működik, ám külföldön senki nem jelzi ezt a térképen.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/42. számában jelent meg október 18-án!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/42. számban? Itt megnézheti!