Noha erősen megosztották a német szociáldemokrata pártot (SPD) Olaf Scholz kancellár belbiztonsági intézkedéstervei, végül megszavazta a német parlament pénteken az intézkedéscsomagot, amellyel szigorításokat vezetnek be Németországban – számolt be a Spiegel hírmagazin. Az ellenzéki uniópártok viszont felvizezettnek tartják a lépéseket.
A tervezet hetek óta a viták középpontban áll. Noha a belbiztonsági intézkedések szigorításának szükségességében az SPD és az ellenzéki uniópártok között egyetértés volt, mégis komoly konfliktusokat szült az ügy a már a jövő évi szövetségi választásra készülő pártok között. Hogy mennyire legitimnek tekintette a két nagy pártszervezet – SPD és a CDU/CSU pártszövetség – a hatóságok eszközeinek bővítését, jól mutatja, hogy augusztus végén a kancellár az ellenzék vezérével – és kihívójával –, Friedrich Merzcel (CDU) is tárgyalt. Az egyezkedés azonban csúnya üzengetéssel futott zátonyra.
A parlament által pénteken elfogadott intézkedések részeként szigorítják a fegyverviselés szabályait: egyebek mellett tilos lesz rugós kést az embereknek maguknál tartani, továbbá a rendezvényekre tilos lesz bármilyen kést bevinni. Szigorítják a migránsok tartózkodási szabályait, könnyítenek a kiutasítás szabályain, továbbá a kiutasított menekültek ellátását is megvágják. Ám már a tervezet komoly vitákat váltott ki a szociáldemokrata párton belül is. A belső kritikusok komoly problémának tartják, hogy egy csomagba kerültek a biztonsági intézkedések és a migrációt érintő intézkedések, szerintük ezeket nem lenne szabad keverni, továbbá a szabályozást kirekesztőnek is vélik. SPD-párttagok ezrei fejezték ki egyet nem értésüket egy nyílt levél aláírásával, amelyet különben prominens szocdem képviselők is szignáltak.
A Spiegel szerint a párt keddi frakcióülésén az is világossá vált, hogy a frakcióban is jelentős számban akadnak, akik nem értenek egyet a bevándorlók jogainak korlátozását is hozó intézkedéscsomaggal. A lapnak az ülés résztvevői arról beszéltek: több képviselő szóban is megerősítette aggodalmait – 35 képviselő egyébként a már említett nyílt levelet is aláírta –, a vitában pedig Scholz is szót kért. A kancellár azonban hevesen reagált a kritikákra, és azt mondta: többségnek kell lennie az intézkedéscsomag mögött a kormánykoalícióban, különben élnie kell a lehetőségeivel. A lap szerint ezzel nem is annyira burkoltan egy bizalmi szavazás lehetőségére utalt, ezt többen egyfajta fenyegetésként élték meg. Még egy próbaszavazást is tartottak, amelyen 20-30 képviselő szavazott a csomag ellen a frakcióban, továbbá a Zöldek között is akadtak ingadozók. A kritikusok viszont szükségtelenül keménynek tartották Scholz fellépését. Még a pénteki szavazás előtt akadt, aki arról beszélt, hogy ha nem megy át a csomag, vége lehet a hárompárti (SPD, Zöldek, FDP) kormánykoalíciónak, és előrehozott választást fognak tartani. A valóságban azonban nem volt ennyire éles a helyzet: több SPD-s és Zöld ellenszavazat ellenére végül bőven meglett a többség.
Az uniópártok (CDU/CSU) képviselői felvizezettnek és elégtelennek tartják az intézkedéseket. – Az önök koalíciója egy tapodtat sem képes lépni, ha migrációról van szó – vetette Friedrich Merz, a CDU elnöke Scholz szemére a parlamenti vita során. Az uniópártok különben az elfogadottnál szigorúbb intézkedéseket követeltek, és korábban Merz azt is felajánlotta Scholznak: ha nem boldogul a koalíciós partnerekkel, a CDU kisegíteni az SPD-t a hatékony fellépés érdekében, ezt azonban a kancellár visszautasította.
A csomag előkészítésére a három halálos áldozatot követelő nyugati-németországi, solingeni késelés után került sor, ahogy a Scholz–Merz találkozóra is. A biztonsági intézkedéscsomagról rendezett parlamenti vita már a jövő évi szövetségi választás jegyében zajlott a két nagy politiikai tömb között, élesen támadta egymást a két politikus. A határellenőrzések visszaállítását is már a solingeni késes támadás nyomán vezették be Németország külső határain.
Az intézkedéscsomag egy részét, a terrorizmus elleni küzdelem javításáról szóló blokkot azonban nem hagyta jóvá a tartományok küldötteiből álló szövetségi tanács, az uniópártok delegáltjainak szavazatai hiányoztak hozzá. Így újabb nekifutás várható az elfogadásra.
